Nyolcvan éve, 1943. január 12-én vette kezdetét a magyar történelmi köztudatba a doni katasztrófaként bevonult szovjet offenzíva, amelynek során a magyar haderő jelentős része megsemmisült. Néhány nap alatt százezres nagyságrendben haltak hősi halált, illetve estek hadifogságba magyar katonák. Kalocsa Város Önkormányzata január 15-én, vasárnap délelőtt tartott megemlékezést, kalocsai és környékbeli katonai hagyományőrzők pedig emléktúrával tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.

A koszorúzással egybekötött városi megemlékezést immár hagyományosan az Eperföldi Általános Iskola előtt álló emlékműnél tartották, előtte pedig a Szent Imre (Eperföldi) plébániatemplomban mutattak be szentmisét a hősök emlékére. A megemlékezésen a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár díszelgő alakulata adott díszőrséget, és a hódmezővásárhelyi 30. sz. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár zenekarának zenei szolgálatával, míg Matos Milán, az Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola 8.a osztályos tanulója szavalatával emelte az alkalom ünnepélyességét – elhangzott: dr. Zempléni Miklós A boldog szunnyadókhoz című költeménye.

A továbbiakban dr. Kovács György nyugalmazott honvéd ezredes mondott emlékező beszédet, történészi alapossággal idézve föl a doni katasztrófa eseményeit, katonai kudarcunk okait, levonva mindebből a tanulságot is az utókor számára:
„Valós nemzeti érdekek hiányában, vagy ellenében nem szabad, nem érdemes, de veszélyes is háborúskodni, háborúba sodródni!”

A továbbiakban a doni hősök emlékművénél koszorút helyezett el Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza polgármester, valamint Tihanyi Tiborné és Kákonyi István önkormányzati képviselők, majd az egybegyűltek – köztük dr. Bagó Zoltán és Király Róbert önkormányzati képviselők, katonai hagyományőrzők, valamint városunk politikai, társadalmi szervezeteinek küldöttei – a kegyelet virágait és mécseseit helyezték el a szobor lábánál.

Emléktúrával tisztelegtek

A Kalocsán élő, dunapataji származású honvéd hagyományőrző és katonai emlékgyűjtő, Thiesz János 2017 óta minden évben emléktúrával tiszteleg a hősök előtt. Az első két évben egyedül tette, majd harmadmagával, később 5-6 fős csapattal vágtak neki a 15-30 kilométeres gyalogtúrának, amelyet korhű katonai öltözetben és felszereléssel teljesítenek.

A túra útvonala és a táv változó, de sohasem könnyed séta, hiszen mindig 15-30 kilométert tesznek meg, korhű katonai ruházatban és teljes menetfelszereléssel, esőben, hóban, fagyban, sárban – hiszen a doni áldozatoknak sem volt más választásuk.

Idén Dunapatajról indultakreggel nyolckor, a környék pusztáin haladva, Szelid érintésével kerestékföl előbb az újteleki, majd a gombolyagi háborús emlékművet, végül Kalocsán, a doni emlékműnél fél hat körül zárult a túra. Ezeken az emlékhelyeken katonák módjára tisztelegtek a hősök előtt, és imádkoztak üdvösségükért.