Európa leghosszabb csatornahídja a magdeburgi Kanalbrücke, amely a rajnai és a berlini hajózási útvonalak összekötésére létesült. A csatornahíd igénye már az 1930-as években megfogalmazódott Németországban, a beruházás annak idején a második világháború kitörése miatt szakadt félbe. A ’90-es években merült fel ismét a megvalósítás szükségessége, majd három év tervezés és öt év építés után 2003 októberében indult meg a hajóközlekedés a csatornahídon. A legnagyobb kihívást a híd mérete és a teherátadás jelentette. A szerkezet nagysága és jellege miatt számos esetben teljesen egyedi megoldásokat kellett találniuk a mérnököknek. 

A hajóforgalom biztosítására létesült építmény, melynek kétoldali járdaszerkezete akár egy-egy teherautót is elbír, 43 méter széles és két szakaszból, egy nagyságrendileg 780 méter hosszú ártéri- és egy 220 méter hosszú mederrészből áll; ahol a legnagyobb pillértávolság 106 méter. A legnagyobb terhet felvevő támasz összesen 10 ezer tonna terhet továbbít a pillérre. A szerkezetek egészének mozgási tartománya körülbelül 1 méter, de a beépített dilatációknak köszönhetően mintegy 2 méter eltérést is képesek elviselni. Érdekesség, hogy a híd világos színt kapott, hogy csökkentsék a szerkezet hőterhelését.A Paks II. Zrt. szakemberei a magdeburgi látogatás során a kivitelezésről és az üzemeltetésről is rengeteg információt kaptak. A csatornahídba olyan monitoringrendszert telepítettek, amivel mind a csatornát, mind az egyes elemeket monitorozni tudják. Emellett az építmény teljes hosszában fixált geodéziai pontok is találhatók, így dokumentálják a híd mindhárom irányú mozgását és csavarodását is. A szerkezetet ugyan száz évre tervezték, de a szakemberek szerint akár kétszáz évet is kibír megfelelő öregedéskezelés mellett. A huszonegy év üzemelés alatt eddig egyszer, 2008-ban ürítették le a csatornahidat, jövőre tervezik a következő víztelenítést. A Paks II. szakemberei ezeket a tervezési- és üzemelési tapasztalatokat felhasználva támogatják a Paks II. projekt során létesítendő hídszerkezet tervezését.

A Paksi Atomerőmű telephelyén az üzemelő és az épülő blokkok ugyanazon a hidegvíz-csatornán fognak osztozni, efölött ível át majd az a hídszerkezet, ami Paks II. a Dunába visszaengedett hűtővizét fogja szállítani. Az építmény jól látszik a Paks II. látványtervein csakúgy, mint a melegvíz-csatorna mentén létesülő ún. csúcshűtőrendszer, amely a Duna hőterhelésének csökkentésére hivatott. A rendszer alkalmazása révén Paks II. a két atomerőmű hat blokkjának egyidejű üzeme alatt is képes lesz teljesíteni a szigorú környezetvédelmi előírásokat.



* Támogatott tartalom