A busójárás eredete és jelentősége

A legenda szerint a busójárás eredete a török időkre nyúlik vissza, amikor a helyiek ijesztő maszkokba öltözve, zajkeltéssel és fáklyákkal elűzték a megszállókat a városból. Azóta a tél elűzésének szimbóluma lett ez az ünnep, amelyben a busók, a bundás, fűzfából faragott maszkot viselő férfiak különböző tréfás, olykor félelmetes jelenetekkel szórakoztatják a közönséget.

A programok és látványosságok

A busójárás hat napja alatt rengeteg hagyományos és modern program várja az érdeklődőket. A leglátványosabb események között szerepel:

• Busómaszk-faragás bemutatók – ahol a látogatók megismerkedhetnek a busójelmezek és maszkok készítésének fortélyaival.
• Néptánc és zenei előadások – különböző folklórcsoportok lépnek fel, autentikus délvidéki és magyar népzenével.
• Farsangi felvonulás – a több száz busóból és maskarásból álló menet bejárja a várost, hatalmas hangulatot teremtve.
• Kézműves vásár és gasztronómiai különlegességek – a Mohácsra látogatók megkóstolhatják a híres farsangi fánkot, a helyi borokat és pálinkákat, valamint a tradicionális ételeket.
• A máglyagyújtás és koporsóégetés – a busójárás egyik csúcspontja, amikor a tél koporsóját rituálisan elégetik, szimbolikusan búcsúztatva a hideg évszakot és köszöntve a tavaszt.

A busójárás nem csupán egy helyi ünnep, hanem az UNESCO által is elismert szellemi kulturális örökség része, amely évente több tízezer turistát vonz belföldről és külföldről egyaránt. Mohács lakói ilyenkor büszkén mutatják be népi hagyományaikat, és a város minden szeglete megtelik élettel, zenével és nevetéssel.

A busójárás tehát több mint egy télűző népszokás – egy összetartó közösség és egy gazdag hagyomány ünnepe, amely évről évre egyre több embert vonz és kápráztat el különleges hangulatával. Ha valaki szeretné megtapasztalni a magyar farsangi időszak egyik legkülönlegesebb eseményét, még nem késő ellátogatni Mohácsra!

Kép forrás: Kiss Dániel / KALOhírek