A fenntarthatóság kérdése ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági és társadalmi kihívás is. Az ENSZ 2022-es jelentése szerint a globális széndioxid-kibocsátás 30 százaléka az élelmiszer-termelésből származik, miközben a világon előállított élelmiszerek közel egyharmada hulladékként végzi.

Dr. Kujáni Katalin, a Kislépték Egyesület elnöke a BácsKiskun TV-nek nyilatkozva elmondta: az európai nagyvárosokban értékesített élelmiszerek mintegy 70 százaléka Európán kívülről érkezik, és hosszú ellátási láncokon jut el a fogyasztókhoz. "Jelenleg az élelmiszerek 80-90 százaléka hosszú ellátási láncokon keresztül érkezik a fogyasztókhoz, miközben a közvetlen termelői értékesítés aránya alig 4-6 százaléka" – hangsúlyozta. Ez nem csupán gazdasági szempontból problémás: az Európai Bizottság kutatásai arra mutatnak rá, hogy az élelmiszerek szállítása miatt keletkező kibocsátás az összes széndioxid-kibocsátás 6 százalékáért felelős. Ebből adódik, hogy a helyi termékek fogyasztása nemcsak a gazdaság erősítése miatt fontos, hanem a környezeti terhelés csökkentése érdekében is.

Egy friss kutatás szerint a helyi termelőktől származó élelmiszerek ökológiai lábnyoma átlagosan 30-50 százalékkal alacsonyabb, mint az importált termékeké. Ezek a termékek nemcsak frissebbek, hanem kevesebb csomagolással is járnak, ami jelentősen csökkentheti a műanyaghulladék mennyiségét.

A fenntartható vásárlás egyik kulcseleme a szezonalitás figyelembevétele. Egyes tanulmányok szerint a szezonon kívüli gyümölcsök és zöldségek szállítása annyi energiát emészt fel, hogy azok ökológiai hatása többszöröse a helyben termeltekének. Egy kilogramm spanyol eper téli behozatala Magyarországra átlagosan 1,5 kg széndioxid-kibocsátást eredményez, míg egy helyi termelőtől származó szezonális gyümölcs esetében ez az érték csupán 0,2 kg.

A multinacionális áruházak vonzerejét persze nem könnyű, hiszen "ott minden egy helyen megtalálható, bármilyen termék elérhető, akár szezonon kívüli is" – jegyezte meg Kujáni Katalin. A helyi termelők azonban versenyképesek lehetnek, ha a szezonális és biztonságos élelmiszerekre helyezik a hangsúlyt. „A tudatos fogyasztás, a helyi termékek vásárlása nemcsak a saját egészségünket szolgálja, hanem környezetbarát is, hiszen csökkenti a szállítási távolságokat” – hangsúlyozta a szakértő.

Külföldi példák mutatják, hogy a helyi élelmiszer-ellátás erősítése közösségi alapokon is működhet. Franciaországban a bevásárlóközösségek például már a '90-es években elkezdték segíteni a hegyvidéki állattartókat azzal, hogy szervezetten vásároltak tőlük. "Ez a fajta fogyasztói felelősségvállalás Magyarországon még nem elég erős" – állapítja meg Kujáni Katalin. A hazai Zalai Nyitott Porták kezdeményezés ugyanakkor már egy sikeres példa, ahol a termelők együttműködve alakítottak ki közös értékesítési és turisztikai programokat.

A jövő fenntarthatósági trendjei közé tartozik az olyan innovatív megoldások bevezetése, mint a termelői automaták, az online értékesítés vagy a bevásárlóközösségek megerősítése. "Osztrák példa mutatja, hogy olyan falvakban, ahol nincs kisbolt, a helyi termelők automatákon keresztül értékesítik termékeiket" – osztott meg a tapasztalatokat a szakértő. Magyarországon is egyre több termelő keres lehetőséget arra, hogy a hagyományos piacokon túlmutatóan, kényelmesebb formában is eljuthassanak a fogyasztókhoz. Az ilyen kezdeményezések segíthetnek fenntarthatóbb, igazságosabb és környezettudatosabb élelmiszerrendszer kialakításában.

Kép és forrás: Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzata