A központi buszmegállóval szemben lévő nagy parkoló folytatásaként kialakított gyönyörű új parkhoz érve, a helyi kórus előénekelése mellett, német nyelven csendült fel a Magyarországi Németek Himnusza, majd a hartai Horváth Tibor az elmúlt három évszázad jelentősebb fordulópontjait rímbe szedve szavalta el az erre az alkalomra írt, Hartai évszázadok című versét. A költemény annyira szemléletes, fennkölt hangú és szívhez szóló volt, hogy többen megkönnyezték.

A vers mintegy felütése volt Dollenstein László polgármester ünnepi beszédének, amit bizonyosan érdemes lesz megőrizni – mi bizonyosan archiváljuk-, mert nagyon tárgyilagosan, a Hartán élő valamennyi nemzetiség értékeit említve és elismerve, a tisztelet hangján beszélt a nagyközséget benépesítő ősökről és az itt élő nemzetiségről. Sajnos terjedelmi okok miatt a beszéd teljes szövegét nem közölhetjük, de úgy gondoljuk, néhány bekezdését mindenképpen érdemes elolvasni.

Mint egyebek mellett a polgármester beszédében elhangzott:

..Külön hangsúlyozom az „újratelepítés” szót, hiszen a települést már 1193-ban Solt mellett említik Horta néven, valamint egy 1289-ből származó adomány levél egyértelműen Hartára utal …Nekünk, 21. századi embereknek szinte elképzelhetetlen, hogy milyen szenvedéseknek lehettek kitéve az első telepesek –németek, franciák, tótok-akik ezeréves hazájukat voltak kénytelenek elhagyni a bizonytalanért, egy jobb jövőbe vetett hitért. A Hessen és Pfalz vidékéről származó őseinket egyaránt sújtották a harmincéves háború borzalmai – melyet a történészek a 17. század első világháborújaként említenek – melynek során a parasztság ismét jobbágysorba süllyedt, és hogy életük nyomorrá és kiszolgáltatottá vált…A Miért jöttek? kérdésében egy nagyon fontos momentum is szerepet játszott, hiszen a 18. század elején a pfalzi terület egy katolikus uralkodói házhoz került, ami a protestánsok üldözéséhez vezetett. Őseink számára a szabad vallásgyakorlás nagyon fontos volt, amit a Rádayval kötött megállapodás első pontjában feltételként szabtak…És miért éppen a németekre esett a Birodalom választása? Magyarországon már az államalapítástól fogva jelen van a német ajkú lakosság, tehát a többség bizalmát élvezte nemcsak a városok vezetésében, hanem a falvakban is, hiszen a németek munkamorálja, később a betelepülő iparosok szaktudása példaértékű volt… A Hartára betelepülő svábok (németek) – akik a legenda szerint tulajdonképpen azért álltak meg itt, mert a Dunáról látva az itteni néhány vízimalom megtetszett nekik, nemcsak a megélhetést látták, amikor ide érkeztek, hanem a földbirtokos Ráday grófban protestáns vallásuk gyakorlásának letéteményesét is, hiszen ő volt a reformtus egyház magyarországi főgondnoka. Az elsőként érkezett 32 család csupán egy-két magyar lakta házat, végtelen pusztaságot talált Ráday birtokán. Semmiből teremtettek 300 év alatt nemcsak élhető, hanem vonzó települést, jól termelő mezőgazdasággal és most már iparral is.” – sorolta a polgármester, aki a beszédében természetesen az első és második világháború borzalmait is felidézte. A tisztelet hangján visszagondolt az 1947-ben kitelepített 287(!) családra, és a kollektív bűnösség jegyében a Vörös Hadsereg által málenkíj robotra elhurcolt 200 nőre és férfira is. Természetesen szó esett a Hartára szlovák területről betelepített 243 magyar családról, és a közös megbékélésről. Hangsúlyt kapott a beszédben az 50’-es, 60’-as évek kommunista diktatúrája, majd az 1978 után mindinkább erősödő német identitás, annak megőrzése, és hogy 2015-től az óvoda és az iskola német nemzetiségi fenntartásba került.

A polgármester beszédét a hallgatóság kitartó és hangos tapssal ismerte el, majd a két országgyűlési képviselő, Ritter Imre és Font Sándor, akik szintén német felmenőkkel, identitással rendelkeznek, személyes hangvételű beszédben idézték fel, hogy számukra mit jelent most a hartaiakkal együtt ünnepelni. A két szónok a beszédét Isten éltesse Hartát! mondattal zárta.

A végig magyar és német nyelven konferált program záróakkordjaként az Emlékparkot és az emlékművet a nemzetiszínű szalag átvágásával Font Sándor, Ritter Imre országgyűlési képviselők, Dollenstein László polgármester és Frőlich Henrikné, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke avatta fel. Ezt követően az ünneplő közönség, köztük a testvérvárosi delegációk a Művelődési Házban megrendezett kitűnő állófogadáson vettek részt. A napot zenés-táncos est zárta, a jó hangulatról a testvérvárosból érkezett Lohr Kapeller gondoskodott.