Hódi Ágota negyedik generációs paprikatermelőként és -feldolgozóként elkötelezettnek érzi magát a termesztés hagyományainak megőrzésében, értéktartásában. A szegedi paprika őshazájában kialakult tapasztalatokat összegyűjtve, valamint a több mint százéves családi gazdaságban szerzett tudást felhasználva olyan termékek kidolgozására törekszik, ami gazdaságilag és környezeti szempontból fenntartható, minőségi fűszerpaprika-készítést tesz lehetővé.

Ehhez elengedhetetlen a jó minőségű, természetes alapanyag, ami ízben, illatban és színanyagban egyaránt gazdag. Ezek összessége teszi lehetővé, hogy immáron egyre több országban ismerik meg és válik keresett termékké a Hódi-paprika.

A World Chili Alliance egy kínai kezdeményezésű nemzetközi hálózat, amely termelőket, feldolgozókat, kutatókat, szakírókat fog össze. A szervezők felkértek, hogy képviseljem hazánkat a konferencián, bemutatva a magyar termelés, feldolgozás helyzetét és problémáit, valamint a hazai fogyasztási szokásokat."– mondta Hódi Ágota, aki szemelvényeket is kiragadott a kongresszuson elhangzottakból.

Ha összevetjük a termelés és a feldolgozás adatait a kínaival, nagyarányú különbségeket tapasztalunk: a 2020–2023-as adatok szerint, míg Magyarországon 957 hektáron, addig Kínában 2 millió 100 hektáron termeltek fűszerpaprikát, ami megközelítőleg hazánk területének a felét teszi ki. De nemcsak a termőterületek nagyságában van jelentős eltérés a két ország között, hanem abba is, milyen fajtájú paprika termesztését preferálják, de ez régiónként nagyban függ a tradícióktól és a gasztronómiai kultúrától, fogyasztási szokásoktól.

A termelési, feldolgozási különbségekre kitérve elmondta, nemzetközi viszonylatban nincsenek hatalmas különbségek a termesztéstechnológiában. A kínai paprikatermelők is hasonló technológiával termelnek, mint Európában: drónos permetezéssel, takarófóliás öntözéssel, tápoldatozással. Nagyobb eltéréseket sokkal inkább a feldolgozásban találhatunk. Sokkal több lépésen megy keresztül a paprika feldolgozása, és természetesen minden gépesítve történik.

A konferencián beszéltem egy kínai termelővel, aki 500 hektáron termeszt fűszerpaprikát. Ekkora területen nem csak a feldolgozás, már maga a betakarítás és gépesített, ezt Magyarországon sok termelő nem tudja magának megengedni."

Hódi Ágota úgy gondolja, ahhoz, hogy hazánk minél versenyképesebb legyen, a fűszerpaprika szedését kell elsődlegesen automatizálni, míg a feldolgozás terén a válogatási módszerekben kellene fejlődni, hogy minél jobb minőségben lehessen alapanyagot előállítani. Magyarország paprikatermesztő területeinek mérete természetesen befolyásolja a versenyképességünket, és ha esetünkben nem is lehet szó tömegtermelésről, törekedni kell arra, hogy a kis termőterületeken is nagy termésátlagot tudjunk elérni. Az ügyvezető szerint e tekintetben az ökogazdálkodást kell szem előtt tartani, már csak amiatt is, mert az agrár-környezetgazdálkodási szabályozások e felé terelik a termelést.

A magyar paprika beltartalmi értéke világviszonylatban is kiemelkedő.

A mennyiség helyett minőségben: ízben, aromában, illatában tudunk jó tulajdonságokkal bíró termést termelni, a feldolgozott termékek pedig, azt gondolom, a világpiacon kifejezetten versenyképesek.

Ez annak is köszönhető, hogy a magyar paprikát nem csak a magyar ételekhez lehet párosítani, ízvilága más országok gasztrokultúrájában is remekül kiteljesedik. Tapasztalataim szerint Európában az édes paprikának valamivel nagyobb a hírneve határainkon túl, mint a csípősnek, míg a füstölt paprika a tengerentúlon, az USA-ban, Kanadában keresett termék, de Ázsiában is egyre több ország érdeklődik iránta.




Forrás: magyarmezogazdasag.hu