Sztojka István élő videós bejelentkezése utólag, itt is megtekinthető:

A történtek előzményei közel hat évre nyúlnak vissza.
Sztojka István Kalocsa Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata (CNÖ) akkori elnökeként 2019 márciusában kérelmezte az akkor dr. Bálint József polgármester vezette önkormányzat elvi hozzájárulását a szobor felállításához, amit meg is kapott.
Az előző ciklusban, dr. Filvig Géza polgármestersége idején, tavaly januárban megszületett a testületi döntés a szobor felállításáról.
Időközben a szobor elkészült, azt fel is állították, majd sokáig állt lepellel letakarva. Végül csak néhány hónapig volt látható, miután múlt pénteken délelőtt a szobrot talapzatáról leemelték, a talapzatot is elbontották.

Szakvélemény is volt

Az időközben részleteiben a közösségi médiában is napvilágot látott, szerkesztőségünk birtokába jutott szakvéleményben a posztamenst túl nagynak találták, és a szobor kivitelével kapcsolatban is több kifogást is megfogalmaztak. A szakvélemény szerint a plasztika formaképzése megfelelő, azonban a szakmai kivitelezés kifogásolható.
A jobb oldali gallér hajtókáján függőleges irányban megrepedt hegesztési varrat húzódik végig. Az orrnyereg és a portré jobb szeme alatt húzódó hegesztési nyom nincs elégségesen eldolgozva. Az arc bal oldalán függőlegesen a fül tengelyében, valamint a háton a bal lapocka fölötti illesztések problémásak.
A szakértők a fent említett eldolgozatlan hegesztési illesztések, minőségileg elcizellált részek vizsgálata alapján újrahegesztést, újracizellálást és újrapatinázást javasolnak. Amíg az alaptest kicsinyítésre kerül, a plasztikát átmenetileg el kell távolítani a posztamensről. A fent említett javaslatokat megfontolva érdemes a szobrot visszajuttatni az öntőműhelybe, ahol a hegesztési problémákat orvosolni lehet.
Fontos, hogy a bronzöntvény be legyen csapolva a mészkő posztamensbe, a leburkolt betonmagos posztamens esetében a ragasztott kötésen kívül fémcsapolás is szükséges” – írják a szakvéleményben, amely – mivel „kész alkotást zsűrizni nem szerencsés” – azt javasolja, hogy a közeljövőben a város vegye kezébe a szoborállítást, és mindenképpen kérjen zsűrit már a tervezett alkotás agyag vagy gipsz modelljére.
A végkonklúzió pedig ez:

Az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda – a szakértői vélemények alapján – a bemutatott mellszobrot a bírálaton elhangzott észrevételek megfontolásával elfogadásra és kivitelezésre javasolja”A polgármester álláspontja

Megkerestük dr. Bagó Zoltánt, aki a Sztojka István videójában elhangzottakra, a diktátor jelzőre és a rasszizmus vádjára sem kívánt reagálni.
Ugyanakkor egy a közösségi médiában közzétett, őt megszólító nyílt levélre válaszolt, kifejtve álláspontját, később pedig a Kalocsa TV portálján is nyilatkozott úgy a szobor sorsával, mint Sztojka István állításaival kapcsolatban.

A nyílt levél szerint Nagyidai Sztojka Ferenc munkássága és élete példaértékű. Az ő Emlékezetének ápolása hozzájárul a magyarországi roma közösség történelmének és kultúrájának megőrzéséhez, és elősegíti a társadalmi elfogadást és megértést. Az emlékmű megőrzése és méltó felavatása közös érdek, amely erősítheti a közösségek közötti párbeszédet és együttműködést. A levél írója végül azt kéri tőle, hogy fontolja meg az emlékmű megőrzésének és felavatásának lehetőségét.
Bagó Zoltán válaszában azt írta:

Ez egy szakmai kérdés!
1. A törvény mindenkire vonatkozik! Az 1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről rendelkezik. Ennek 109. § (2) szerint a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni.
2. Ez megtörtént, így az elvégzendő feladatokat a mellékelt fénykép mutatja. Senki nem akar bontani semmit!
3. Az önkormányzati döntés (amit én is megszavaztam) szabályos végrehajtása az én hatásköröm!
4. Az alkotás a szabályos kijavítás és a zsűrizés után egy méltó ünnepség keretében természetesen bármikor felavatható a részemről – hiszen minden előre ki lett fizetve! Minden más csak politika!”A városi közszolgálati tévécsatorna online felületén megjelent narratíva szerint a Nagyidai Sztojka Ferenc uszódi származású cigány költő-nyelvészről, az első lovári szótár megalkotójáról négymillió forint pályázati forrásból készült, de a hivatalos eljárásrendtől eltérően, a szakértői vélemény szerint kivitelezési hibákkal terhelten, idő előtt, engedély nélkül közszemlére tett alkotás. Ezt bontatta és szállíttatta el február 7-én a piactér bejárata előtti kis térről Kalocsa Város Önkormányzata.

A szobrot a CNÖ székházhoz vitték

A cikk szerint a mellalakot és a talapzatot a kifogásolt rögzítés miatt viszonylag könnyen két részre bontották, majdelőzetes értesítés mellett a szobrot belügyminisztériumi támogatásból megrendelő Kalocsa Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata (CNÖ) Hősök útjai közösségi házának udvarára szállították.

Sajnos a műalkotás körül kialakult, 2019 óta húzódó hercehurca, vélhetően politikai indíttatású purparlé nem segíti elő, hogy az önkormányzat által is támogatott eredeti szándék szerint Nagyidai Sztojka Ferenc emlékét méltóbb tisztelet övezze”– írják a cikkben.

Rendőrt hívott a szoborbontókra

A Kalocsa TV-nek Sztojka István úgy nyilatkozott, hogy a bontásról és az elszállításról a CNÖ őt váltó új elnökétől értesült. Ezt követően nevezte dr. Bagó Zoltán polgármestert a közösségi médiában Sztojka István diktátornak, rasszista indíttatásúnak és szólította föl lemondásra – ahogy a Kalocsa TV-nek nyilatkozott – első fölháborodásában. E jelzőket utólag már maga is erősnek találja, ám beharangozott tüntetés szervezésétől nem áll el.

Tehát a tulajdonos CNÖ-t hivatalosan értesíthette a város. Ha ezt emberi gersztusként, informálisan a szoborállítás ügyében folyamatosan eljáró Sztojka István felé is megtették volna, talán az egész bonyodalom elkerülhető lett volna…
De nem így történt.

Rendőrt hívott a szoborbontókra

Sztojka István elmondása szerint a

A HELYSZÍNRE A PÁLYÁZAT BONYOLÍTÓJAKÉNT, A CNÖ KORÁBBI ELNÖKEKÉNT Ő HÍVOTT RENDŐRÖKET.

Az egyenruhások a munkát végző sírköves szakember igazoltatása és az önkormányzat hivatalos meghatalmazásának megvizsgálása után a munkavégzést és az elszállítást nem akadályozták meg, Sztojka Istvánt és a vele lévőket viszont a helyszín elhagyására szólították fel, a közösséget zavartó magatartásukra hivatkozva.

A volt CNÖ elnök által elmondottak szerint neki az alkotást készítő cigány szobrászművész mondta, hogy jogszabályváltozás miatt az alkotást nem szükséges zsűriztetni, de ezt utólag a jegyző cáfolta.

Sztojka István maga is elismerte, hogy mellalakon láthatók kisebb esztétikai, az anyag felületén szemmel is felelhető hibák. Ezeket megállapította az Alkotóművészeti Koordinációs Iroda által késztett szakértői véleménynek a bírálaton elhangzott észrevételek megfontolásával, a szobor kivitelezését javasló sorait már a kihelyezést jóváhagyó határozatként értelmezte.

A polgármester mégis síkra száll

Ezzel szemben

A TELEVÍZIÓ CIKKE SZERINT A SZOBORNAK NINCS VÉGLEGES KIVITELI ENGEDÉLYE.

Korábbi elzárkózása ellenére Bagó Zoltán a városi televíziónak mégis nyilatkozott az ügyről, a következképp:

– A törvény mindenkire vonatkozik! Aki figyelemmel kísérte, az tudja, hogy egy 2019-ben indult, tehát szűk hat éve húzódó ügyről van szó. A helyi önkormányzatokról szóló 1991. évi XX. törvény 109. § (2) bekezdése szerint a műalkotás művészi értékére vonatkozóan szakvéleményt kell beszerezni. Ez megtörtént, de a nem éppen kedvező, mindenfajta eszköz nélkül, szemmel is látható hibák miatt a szakértői megállapítások konkrét javítási feladatokat generálnak a megrendelő számára ahhoz, hogy az alkotást még a közterületre történő kihelyezés előtt a kötelező zsűrizésnek alá lehessen vetni.

Az alkotás megvalósításáról, közszemlére tételéről szóló képviselő-testületi döntést képviselőként magam is jó szívvel megszavaztam, de a határozat szabályos végrehajtása már nekem, mint polgármesternek a hatáskörébe került és tartozik. Ez egy szimplán hatósági ügy, kár bármit is ebbe belemagyarázni”– nyilatkozta Bagó Zoltán, hozzátéve:
Minden előre ki lett fizetve, mégis az elkészült mű ebben a formájában csak töredékét éri az érte adott összegnek.”A polgármester azt is kifejtette, hogy a szabálytalanul kihelyezett alkotás a gondos előkészítésnek köszönhetően sértetlenül visszakerült a tulajdonosához, így annak kijavítása és engedélyeztetése után, egy méltó ünnepség keretében részéről bármikor felavatható.

Minden más, így a saját elmondása szerint az önkormányzat bérlistáján már nem szereplő Sztojka István esetleges sértettségből fakadó szélsőséges, „diktátor”, „rasszista indíttatású” jelzői, feljelentéssel, tüntetéssel való fenyegetése meggyőződésem szerint semmi más, mint politika.”– Ezt tekinthetjük tehát Bagó Zoltán polgármester hivatalos álláspontjának, amelyhez egyfajta „vörös farokként” hozzáfűzte:

A rasszizmusról csak annyit, hogy a Mi Hazánk Mozgalom polgármesterjelöltje nem én, hanem Szabó Patrik, a Jobbik polgármesterjelöltje pedig Bolvári Ferdinánd volt.
Sztojka István kezdeményezése és igyekezete az ügyben akár példamutató is lehetne, ha a jövőben legalább akkora energiákat szentel a hibák kijavítására, mint a meggondolatlan, megalapozatlan, sértő nyilatkozataira”Nyilatkozata zárásaképp a polgármester fölajánlja segítségét a CNÖ részére a hatósági előírásoknak való megfelelés érdekében.

Kisgömböcként dagad

Sztojka István a videós bejelentkezésében „a jobbikosokra” is megjegyzést tett, szerinte ők jártak közben a polgármesternél a szoborbontást kezdeményezve, a Bagó Zoltán által elmondottak pedig a mi hazánk mozgalmat és a Békés Kalocsáért Egyesületet is „mozgásba lendítette”.

Megkerestük Hornyák Zsoltot, aki a Jobbik Konzervatívok Párt tagjaként Bolvári Ferdinánd polgármesterjelölt csapatának, a Békés Kalocsáért Egyesületnek volt önkormányzati képviselőjelöltje, hogy miként tudná kommentálni a pártjával kapcsolatva Sztojka István által hangoztatottakat.
Hornyák Zsolt a Jobbik Magyarországért Mozgalom kalocsai alapszervezeti elnökeként a videóban elhangzottakra a következő nyilatkozatot juttatta el szerkesztőségünkhöz:

Sztojka István hazugságaira reagálva ezúton kijelentjük, hogy részünkről semmilyen megkeresés vagy kezdeményezés nem történt a szóban forgó szobor elbontásával kapcsolatban. Bízunk benne, hogy a helyzet mielőbb megnyugtató módon rendeződik, és a szobor méltó elhelyezést kap. Véleményünk szerint egy, a cigány közösséghez közel eső helyszín megfelelő és tiszteletteljes otthont biztosíthatna számára.”…mint Pilátus a Credoba

Bár meglehet, hogy a Jobbik kacskaringós útját, tagságának és táborának változásait talán nem elég naprakészen követő Sztojka István igazából a Mi Hazánk Mozgalom szimpatizánsaira gondolt. A tumultuózus közéleti eseménysorból így sem maradhattak ki, őket, mint Pilátust a Credoba, a polgármester „hívta pörbe”. A „rasszizmus” szóról a Mi Hazánk Mozgalomra asszociáló megjegyzésére Szabó Patrik, a párt kalocsai szervezetének elnöke a közösségi médiás oldalán reagált:

Tisztelt sváb, tót, rác, cigány, magyar…polgártársaim! Nem kívántam sem én sem az általam képviselt Mi Hazánk Mozgalom nevében a napokban városunkban kialakult szobor lebontási cirkusz ügyében megnyilvánulni, de kénytelen vagyok rá, mert polgármesterünk feltehetően politikai haszonszerzés céljából a rasszizmus szó mellett megemlítette nevemet és az általam képviselt pártot”– írta, visszautasítva Bagó Zoltán megjegyzését.

Kijelenti, hogy sem ő, sem a Mi Hazánk kalocsai tagjai semmilyen kijelentést, bejegyzést nem tettek Nagyidai Sztojka Ferenc roma származású magyar szótárkészítő, költő, műfordító szobra ellen, és Sztojka István sem említette meg szervezetüket, ennek ellenére kifejti az ügyben kialakult, a Mi Hazánk kalocsai szervezetének a véleményével megegyező álláspontját.
Úgy véli:

A Mi Hazánk számára csak kétféle ember létezik

A szobor eltávolítása indokolt volt, mert szerintünk a kivitelezés minősége nem megfelelő, és a helyszín sem, viszont nem tiltakozunk ellene, hogy az alkotást megfelelő minőségben, egy rendezett parkban, újból felállítsák abban a kalocsai városrészben ahol nagy számban élnek a roma kisebbség tagjai.”Egyúttal tiltakozott a Mi Hazánk Mozgalom kalocsai szervezetének a rasszizmussal való összemosása ellen, kijelentve:

„SZÁMUNKRA MAGYARORSZÁGON KÉT FÉLE EMBER LÉTEZIK, AKI ÉPÍTI A HAZÁT, ÉS AKI ROMBOLJA,  FAJTÓL, BŐRSZÍNTŐL, VALLÁSTÓL, HOVATARTOZÁSTÓL...FÜGGETLENÜL.”

Hasonlóképp nem hagyhatta szó nélkül az elhangzottakat a Békés Kalocsáért Egyesület sem, Bolváriné Gärtner Anikó elnök által jegyzett közleményüket szintén a közösségi médiában jelentették meg, határozottan visszautasítva az elhangzottakat.

„Bagó Zoltán kérjen bocsánatot!”

A közleményben Sztojka Istvánnak a polgármesterre vonatkozó szavait igaztalannak vélték ugyan, ám azt nehezményezik, hogy a televiziós nyilatkozatában a rasszizmus vádját szervezetükre igyekszik hártani, amiért a Jobbik támogatta csapatukat.
Ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy épp Bagó Zoltán volt az, aki a választások előtt a Mi Hazánk Mozgalommal tárgyalt.

A Békés Kalocsáért Egyesület tagjai határozottan visszautasítják azt hogy a fenti ügy – Ön általi előkészítetlensége – miatt kialakult helyzetet politikai lejáratásra használja fel, és egyúttal felszólítjuk, hogy a következő nyilvános eseményen egyesületünk tagjaitól és Bolvári Ferdinánd úrtól is kérjen bocsánatot!”Kérik továbbá, hogy a város fejlődése érdekében kialakult, a testületbe bekerült különböző szervezetek közti konszenzusos együttműködést ne ássa alá az ilyen, átgondolatlan nyilatkozatokkal.

Ezek után borítékolható, hogy a pénteki képviselő-testületi ülésen ez az ügy is szóba fog kerülni, noha e nélkül is izgalmas ülésnek ígérkezik, tekintettel arra, hogy többek közt most terjeszti elő a polgármester a város idei költségvetés-tervezetét.

Felkészül: WassAlbert?

Időközben az ’56-os emlékparkban álló Wass Albert szoborral kapcsolatban is fölmerültek bizonyos kifogások. Bolvári ferdinánd egyéni választókerületi lakossági fórumán, január 23-án azt nehezményezte egy hozzászóló, hogy az erdélyi költőnek az ’56-os forradalomhoz nem volt köze, így indokolatlan a park főhelyére helyezni a szobrát.
Ugyanott hangzott el az az észrevétel is amely szerint Nagyidai Sztojka Ferenc szobrát a környékben élők nem érezték sajátjuknak, mivel e helyhez való kötődése nincs a roma költőnek.