Az emlékpark- szoboravatóról az önkormányzat honlapja mellett kerületi és a fővárosi sajtó is tudósított, a Magyar Kurír pedig részletes összefoglalóban számolt be róla.
Prokop Péter különös tiszteletének, többek közt díszpolgári címben és a mostani park- és szoboravatóban is megnyilvánuló elismertségének oka Csepelen, hogy utolsó éveit ott, épp a szobornak is helyet adó Béke téren álló Szent József Nyugdíjas otthonban töltötte.
Érdekesség, hogy az utolsó lakóhelyét jelentő modern épületet, a kalocsai iskolanővérek Szent József Otthonát barátja, Csaba László építőművész tervezte, felépítését pedig ő maga is segítette.

A tudósításokból megtudhatjuk:
A január 6-án, Prokop Péter születésének 106. évfordulóján tartott avató ünnepély keretében elhangzott beszédében Borbély Lénárd polgármester rámutatott: a választások után az egyik legfontosabb döntésük volt, hogy méltó emléket állítsanak Prokop Péternek. A polgármester úgy fogalmazott, e nappal véglegesen beírták őt a csepeliek emlékezetébe.
Ennek kapcsán köszönetet mondott a Prokop Péterről elnevezett alapítványnak, amely hosszú évek óta fáradozik Prokop Péter csepeli emlékezetének ápolásán, valamint az emlékpark és a mellszobor létrehozásának támogatásáért a képviselő-testületnek, és kiemelte Lelkes Márk szobrászművész elévülhetetlen szerepét, megköszönve a művésznek és családjának áldozatvállalását.

Festőállvány és kereszt

A most avatott mellszobrot Borbély Lénárd polgármester és az alkotó, a többgenerációs csepeli művészcsaládból származó, Cserny-díjas Lelkes Márk szobrászművész leplezte le ünnepélyes keretek között, majd megkoszorúzták az emlékművet, amelynek lábazatán a pap-festő kettős hivatását jeképezve a kereszt és a festőállvány szinte egybeolvadva jelenik meg.

A Prokop Péter nevét viselő parkban tartott avató ünnepségen felolvasták Michael Wallace Banach apostoli nuncius üzenetét, amelyben e kettős – papi és művészi – küldetésére utalva kiemelte: Prokop Péter nemcsak a szavaival hirdette az evangéliumot, hanem művészetével is.

E kettős hivatásra utalt a szobor leleplezését megelőző beszédében prof. dr. Prokopp Mária Széchenyi-díjas művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja is, aki rámutatott: Prokop Péter életének egyik alapvető motívuma volt a Teremtőtől kapott, egymást elválaszthatatlanul erősítő kettős hivatása, a lelkipásztori és a művészi hivatás, e kettőnek szentelte életét.

A művészettörténész felvázolta az alkotó életútját, kitérve jelentősebb hazai és külföldi munkáira, kiemelve: Prokop Péter életét a világ teremtőjének szolgálatára szentelte, művészetében és mindennapi életében is Istent és a hazát, a teremtőt és az embert szolgálta.

Prokop Péter emlékezete Csepelen

Prokopp Mária emlékeztetett: 2006. óta emlékét a Prokop-Péter-díj is őrzi, amelyet minden év júniusában a csepeli önkormányzat támogatásával és vendéglátásával adnak át egy, a kitüntetés névadójának szellemiségét valló, jeles hazai művésznek.

Fölidézte, hogy 2010-ben emléktáblát helyeztek el a művész utolsó éveiben otthonául szolgáló otthon falára, amelyet azóta minden év január 6-án, a művész születésnapján megkoszorúznak.
A mostani ünnepi alkalom felütéseként is megkoszorúzta azt az Országgyűlés nevében az emléktábla állítását annak idején kezdeményező Németh Szilárd államtitkár, valamint a Csepeli Alkotó Fórum és a Prokop Péter-díj Alapítvány küldöttsége.

A művészettörténész megemlékezésében az is elhangzott, hogy legnagyobb hazai gyűjteményét a kalocsai érsekség őrzi, mivel a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papja volt, de a legnagyobb állandó kiállítása Csepelen, a Szent József Otthonban van, az esztergomi Keresztény Múzeum szakmai patronálásával, festményeinek legjelentősebb határainkon kívüli együttese pedig a római Szent István Házban található, amely a 2025. évi szentévre teljesen megújulva várja a magyar zarándokokat – derül ki a jeles eseményről szóló beszámolókból.