A képviselői kérdésekre adott válaszokkal együtt közel másfél órás előadásában a honatya elsőként felvázolta a világjárvány, a háború, az arra adott európai válaszok, szankciók, illetve az EU által az Újjáépítési Alapból, illetve a Felzárkóztatási Alapból visszatartott pénzforrások gerjesztette folyamatokat, amelyek jelenleg is meghatározzák az ország gazdasági teljesítőképességét. Szólt az ezzel arányos lakosságvédelmi intézkedésekről, amilyen a több termékcsoportra vonatkozó „ársapka” és a rezsicsökkentés. Hangsúlyozta, az önkormányzatok is támogatásban részesültek, így Kalocsa 310 millió forintot kapott, ami már az idei költségvetést gyarapítja.

A következő időszak legfőbb kormányzati feladataként az infláció letörését jelölte meg, a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve. Úgy vélte, ha a magyar gazdaság stabilitása megmarad, év végére egy számjegyűre csökkenhet az infláció.

Az eredmények közt kiemelte: ország GDP-növekedése 2021-ben az unió legnagyobbja volt, és tavaly is az első öt uniós ország között voltunk. Szólt a hazánk iránti befektetői bizalomról is, amit szerinte erősít, hogy 1990 óta az egyetlen olyan európai ország vagyunk, ahol mindegyik kormány kitöltötte ciklusát, és amit bizonyít, hogy 2022-ben sosem látott mértékű működő tőke jött az országba.

Ezért reményét fejezte ki, hogy a leállított, átütemezett beruházások, köztük az 52-es főút felújításának folytatása, az 51-es főút rekonstrukciója hamarosan újraindulhatnak, ám meglátása szerint erre az idei év második feléig még biztosan nem kerülhet sor. A tervek szerint 2022 őszén adták volna át a munkaterületet a kivitelezőnek, hogy a hídépítéssel szinkronban haladjanak, de a válság miatt minden szerződéskötést felfüggesztettek, így arról, hogy a beruházás mikor valósulhat meg, konkrétumot mondani az adott helyzetben felelőtlenség lenne részéről – mondta.

Legkésőbb jövő év második feléig elkészül viszont a Kalocsa-Paks Duna-híd. Sőt, kedvező dunai vízállás és megfelelő építőanyag-ellátás esetén ez már ez év végére is megtörténhet.

Az önkormányzati képviselők főbb kérdései a Szentháromság tér felújítására és a belvárosi elkerülő út ügyére, a Foktői úti laktanya sorsára, valamint a víziközmű vállalatok átszervezésére és a beharangozott uszoda-beruházásra irányultak. Ez utóbbival kapcsolatban Font elmondta: a megváltozott energiapiaci helyzetben az új uszoda megépítésére akkor nyílhat reális lehetőség, ha sikerül a ma ismertnél bővebb, illetve melegebb vizű forrást találni a város alatt. De arra is rámutatott: az uszodának már a tervezéséhez is több százmillió forint szükséges.

A víziközmű vagyon átadásának kérdéséről elmondta: kormányzati döntés legkorábban tavasszal várható. Az új rendszer jövőre léphet életbe, addig a jelenlegi formában zajlik a szolgáltatás. Hozzátette: Mátyus Zoltán igazgató tájékoztatása szerint a Kiskunvíz Kft. veszteségessé vált, ezért a cég a szolgáltatás fenntartása és az ellátásbiztonság érdekében 498 millió forint kormányzati támogatásban részesült.

A Foktői úti laktanyára vonatkozó elképzelés már Süli János minisztersége idején megtorpant, pedig már közbeszerzéssel kiválasztották a terület víz- és szennyvíz kérdéseivel foglalkozó tervező csoportot. Reményt kelthet, hogy a Paks II. Zrt. új vezérigazgatójával már ő és Filvig Géza polgármester is egyeztetett, és hamarosan újabb megbeszélésen értékelik a bizonytalan helyzetű, kerítésen kívüli beruházásokat. Kifejtette: azt szeretné, ha a témának ezen az oldalon is lenne egy koordinátora, mert úgy érzi, az itt kínálkozó lehetőségekre a túloldalról nem fordítanak kellő figyelmet. Az ügynek a híd átadása adhat új lendületet.

A főteret elkerülő úttal kapcsolatban azt kérte, a város terveztesse meg és mutassa be a tervvariációkat, és ha arról már konszenzus van a testület, a szakhatóságok és állami szervek között, akkor azokat eljuttatja a Kormányhoz. A Szentháromság térről pedig elmondta: annak felújítása kizárólag a Katolikus Egyház felelőssége és feladata lett, ebben az önkormányzatnak 99 évig befolyása és felelőssége nincs.