A Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ismét megszervezte az őszi búza, az őszi káposztarepce, valamint a kukorica fajtakísérleteket. Utóbbi eredményeit az őszi betakarítás után értékelik majd. A kísérletek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjanak, ezáltal segítve a fajtaválasztást. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a kísérletben szereplő fajtasorra ajánlati fajtalistaként tekint, hangsúlyozva, hogy a résztvevőkön kívül számos kiváló fajta áll a termelők rendelkezésére.

„A sikeres gazdálkodás egyik fontos összetevője a hiteles információ az egyes fajták teljesítményéről több szempontot is vizsgálva. Ebben már csaknem két évtizede meghatározó tájékozódási forrást jelent a GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérleti rendszere”, hangsúlyozta Takács Géza. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke kifejtette: az egész országra kiterjedő fajtakísérletek egymástól eltérő adottságú területein elért eredményeit is össze lehet hasonlítani, amely kitűnő tájékozódási forrás a különböző ökológiai viszonyok mellett gazdálkodók számára.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a repcére immáron négy évre visszamenőleg rendelkezésre állnak fajtakísérleti adatok, így már egy széles körű adatbázis segíti a fajtaválasztást.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a tavalyi, történelmi aszállyal sújtott esztendő után idén csapadékosabb időjárási körülmények között volt lehetőség vizsgálni a repce- és búzafajták mennyiségi és minőségi mutatóit. A NAK szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó tagjai számára az idei és a korábbi évek vizsgálati eredményei nagy segítséget jelentenek a megalapozott fajtaválasztáshoz.

2022 őszén az ország 8 helyszínén - Bólyban, Füzesabonyban, Hajdúböszörményben, Martonvásáron, Mosonmagyaróváron, Szarvason, Szegeden és Szombathelyen - 24 korai és 25 középérésű, azaz összesen 49 búzafajtát vetettek el. A kísérlet kivitelezői köre bővült, így a NÉBIH fajtakísérleti állomások mellett bekapcsolódott a munkába az Agresearch Kft. és kódolt formában három nemesítő intézmény: az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Martonvásáron, a Gabonakutató Nonprofit Kft. Szegeden és az Isterra Közép-Európa Kft. Füzesabonyban nemesítői tenyészkertekben adott helyet a kisparcellás kísérletnek.

Őszi búza esetében a két éréscsoportban háromismétléses parcellaelrendezésben zajlott a vizsgálat. Az őszi és téli csapadékellátottság miatt az állományok jól fejlődtek. A gombabetegségek ellen a módszertan keretei közötti többszöri növényvédelmi beavatkozást végeztek a kísérletekben. A betakarítást több állomáson az esőzések erősen hátráltatták.

Az elmúlt év őszén összesen 22 őszi káposztarepce hibridet két éréscsoportban, 5 helyszínen – Bozzai, Bóly, Bödönhely, Taktaharkány és Püski – állítottak be az AgResearch Kft. és az Agrofil Kft. szakemberei. A vetésidőben a rendkívüli aszályos időjárás nem kedvezett a növényállományok fejlődésének. Az igazi nehézséget a betakarításkori esőzések és viharok okozták.

A GOSZ-VSZT-NAK kísérletek eredményeiről készült kiadványok itt érhetőek el:

• Őszi búza
  
  

• Őszi káposztarepce

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) a gabonaágazat termelőinek akaratából alakult meg 2004-ben. Az önkéntes civil szervezet a gabona-termékpálya és egyéb kapcsolódó - olajos (napraforgó, repce, szója), fehérje- és rostnövények termelőinek szakmai érdekképviseleti fóruma. 

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben. 

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2013 tavaszán alapított szervezet. A köztestület tagja valamennyi mezőgazdasági, élelmiszeripari és vidékfejlesztési tevékenységet folytató természetes és jogi személy. A kamara mintegy 400 ezer fős tagsága révén a teljes hazai élelmiszerláncot lefedi. Rugalmas és szakmailag felkészült szervezetként a NAK az alapítása óta azon dolgozik, hogy lendületet adjon a magyar agráriumnak. Legfontosabb feladata a magyar agrár- és élelmiszerszektor erősítése, a magyar termékek versenyképességének javítása itthon és a nemzetközi piacokon. A kormányzat első számú szakmai tárgyalópartnereként széles körű igazgatási és szolgáltatási közfeladatokat lát el.