Még 2017-ben egy sikeres beszámoló hangzott el a Kortárs Klubban a sebész-traumatológus főorvostól. Ezt az előadását most kibővítve, új helyszínen, szélesebb közönség előtt tartotta meg.

A kultúra definíciójával indult a vetítéssel illusztrált előadás. Mi is az a kultúra? Mit értünk ezalatt?

Az emberi társadalmak és közösségek által létrehozott és átadott örökség, amely magában foglalja a hagyományokat, az értékeket, a nyelvet, a vallást, a művészetet, az étkezési szokásokat, az öltözködést, az építészetet, a zenei stílusokat, az irodalmat, a táncot és sok más szempontot.
A kultúra a társadalom minden területét áthatja, és meghatározza az emberek életmódját, viselkedését, gondolkodásmódját és értékrendjét. A kultúra a közösségek identitásának és az egyének azonosulásának fontos része. Az emberek a kultúrán keresztül osztják meg és fejezik ki az érzéseiket, élményeiket, gondolataikat, és ezáltal megértést és kapcsolódást teremtenek egymással.
A kultúra folyamatosan formálódik és fejlődik a társadalom és az egyének egyedi tapasztalatai, kölcsönhatásai és változásai által.

Ezután az általános bevezető után tért rá a címben is jelzett témára, az arab világ kultúrájára.
Az arab kultúra egy nagyon gazdag és sokszínű kultúra, amely nagy hatással volt a világ számos más kultúrájára.
Az arab világ számos országot foglal magában, és különböző nyelveket és vallásokat tartalmaz, de egyesítő tényezőik közé tartozik az arab nyelv, az iszlám vallás és a közös történelem és kultúra.

Az arab nyelv

Több mint 420 millió ember beszéli világszerte.
Eredete a jemeni régióhoz vezethető vissza, ahol a nyelvnek ősi gyökerei vannak. Jemen területén éltek olyan ősi arab törzsek, akik az arab nyelvet beszélték. A jemeni régió az arab nyelv egyik fontos központjának számított az ókori időkben, és a régió hatása elterjedt a környező országokra is.
Az arab írásjegyek jobbról-balra íródnak.

Irodalom

Az arab irodalom hosszú és gazdag hagyományokkal rendelkezik, beleértve a klasszikus arab költészetet is. Híres például, amit mindenki ismer az Ezeregy éjszaka meséi. Ez a gyűjtemény meséket és történeteket tartalmaz, amelyek a középkori arab világból származnak. A legismertebb történetek közé tartozik Aladdin és a varázslámpa, Ali Baba és a negyven rabló, Sindbad a tengerész stb.

Az iszlám vallás

A legnagyobb vallás az arab világban, és nagy hatással volt az arab kultúrára és társadalomra. Az iszlám vallás fontos szerepet játszik az arab kultúra művészeti és építészeti alkotásaiban is, például a mecsetekben és a művészeti alkotásokban.

Az arab építészet

Rendkívül gazdag és változatos. Jelentős hatással volt a világ építészetére. Az arab építészet számos stílust és elemet foglal magában, és az idők során különböző kulturális és történelmi befolyások érték.
Az arab építészet jellegzetes vonása az iszlám vallás szellemisége és esztétikája. Az iszlám építészeti stílusokban gyakran megtalálhatók a következő jellemzők:
Domborított és geometrikus formák: Az arab építészetben gyakran használnak domborított és geometrikus formákat, mint például az íves boltívek, kúpok, dómok és geometrikus mintázatok. Ezek a formák a vizuális harmóniát és az esztétikai szépséget hangsúlyozzák.
Részletes díszítés: Az arab építészetben nagy hangsúlyt fektetnek a részletes díszítésre. Az épületek és belső terek gyakran gazdagon faragott fáklyákkal, geometrikus mintázatokkal, írásokkal és növényi motívumokkal vannak díszítve.
Courtyard (udvar): Az arab építészetben gyakran találhatók belső udvarok vagy belső udvarok, amelyek központi helyet foglalnak el az épületekben. Ezek a belső terek gyakran növényekkel, vízmedencékkel és szökőkutakkal vannak díszítve, és hűvös menedéket nyújtanak a forró éghajlaton.
Minaret: A minaret az iszlám mecsetek jellegzetes eleme, amely a müezzinnek helyet ad, aki az imára hívást hirdeti. A minaret magas torony vagy oszlop, amely gyakran díszített és izgalmas építészeti részletekkel rendelkezik.
Mocárabe: olyan építészeti elem, amely egy finom, mélyen faragott mézsejtmintát alkot. Gyakran látható az arab építészetben, különösen az íves boltozatokon és a belső terek díszítésén.
Fontos említeni, hogy az arab építészet nem csupán az iszlám vallás építészeti kifejeződése, hanem számos más kulturális és történelmi befolyást is magában foglal. Az arab építészeti stílusok és technikák jelentős hatással voltak más régiók építészetére is, például a mór építészet Spanyolországban és Máltán valmint Szicilián is.

Művészet, kézművesség

Az arab művészet számos formában megjelenik, és a régió kulturális és vallási hagyományait tükrözi. Néhány jellegzetes arab művészeti forma:
Kalligráfia: Az arab kalligráfia a szépírás művészete, és a Koránból vett idézeteket és arab betűket használ díszítésre és kifejezésre. Az arab kalligráfia gyönyörű művészeti forma, amelyben a betűk formája és elrendezése hangsúlyt kap.
Mozaikművesség: Az arab mozaikművességben apró színes csempék vagy üvegdarabok kerülnek felhasználásra, hogy részletes és díszes mintákat hozzanak létre. Az arab mozaikművesség gyakran megtalálható épületek és szentélyek díszítésében.
Miniátúra festészet: Az arab miniátúra festészet egy finom részletességgel rendelkező művészeti forma, amelyben apró képek készülnek kézbe illő könyvek díszítésére. Ezek a festmények gyakran történeteket vagy vallási motívumokat ábrázolnak.
Iznik kerámia: Az iznik kerámia a török művészet egyik jellegzetes formája, amely szoros kapcsolatban áll az arab művészettel. Az iznik kerámiára jellemzőek a kék és fehér színek, valamint az elegáns geometriai és növényi motívumok.
Textilművesség: Az arab világ híres a len- és pamutkészítésről, hímzésről, szőttesekről és szövésekről. Az arab országokban gyakran találkozhatunk lenvásznakon, színes szőtteseken és bonyolult hímzéseken alapuló tradicionális ruházattal és lakberendezéssel.
Kerámiaművesség: Az arab kerámiaművesség gazdag történelemmel rendelkezik, és a régióban számos híres kerámiaművészeti központ található. Az arab kerámiák gyakran díszítettek geometriai mintákkal, arabeszk motívumokkal és írásokkal.
Ezüstművesség: Az arab világban az ezüstművesség hagyománya erős, és a régióban sok kézműves foglalkozik ezüst ékszerek, díszek és más tárgyak készítésével. Az arab ezüstművességre jellemzőek a finom részletek, a geometriai minták és a hagyományos arab motívumok.
Képzőművészet: Az arab képzőművészetben gyakran találkozhatunk festményekkel, szobrokkal és installációkkal. Az arab művészek sokféle stílusban alkotnak, és a műveikben gyakran tükröződik az arab kultúra, társadalom és identitás.
Színházművészet: Az arab világban számos hagyományos színházi forma található, például a marionettekkel való bábos előadások és a színes jelmezekkel és táncokkal tarkított folklór előadások. Ezek a színházi formák gyakran hagyományos történeteket és vallási témákat dolgoznak fel.
Az arab kézművesség és művészet gazdag és sokszínű. Ezek az alkotások nemcsak esztétikai szépséget hordoznak, hanem az arab kultúra, hagyományok és értékek kifejezői is.

A zene és tánc

Az arab zene és tánc nagyon változatos, és számos különböző stílusban jelenik meg. Az arab zenében és táncban jellemző a dobok, a húros hangszer, az ének és a ritmusos tánc.
Az arab zene és zenei kultúra nagyon régi múltra tekint vissza, és fontos szerepet játszik az arab kultúrában és életmódban.
Az ókori arab zenéről sajnos kevés adat áll rendelkezésre. Az iszlám előtti időkben az arabok szóbeli hagyományok útján őrizték meg kulturális örökségüket, beleértve a zenét is. Az ókori arabok zenei hagyománya azonban az idők során számos más kultúra hatása alatt állt, például a görög, perzsa és bizánci kultúrák hatása is érezhető volt.
Az arab zene fejlődése az iszlám megjelenésével és terjedésével együtt gyorsult fel. Az iszlám zenei hagyományokat tartalmazó szövegei (hadithok) és a Korán recitálása nagy hatással volt az arab zenére és zenei kultúrára
Az arab zenei kultúra az idők során számos stílust és műfajt fejlesztett ki, köztük az andalúz és az észak-afrikai Gnawa zenei stílusok, valamint a klasszikus arab zenei stílusok, mint például a tarab és a maqam.  Említésre méltó még az oriental zene, és a RAI zene valamint a yemeni gyükereű khaleeji zene is.
Az arab zenére jellemzőek az ismétlődő ritmusok, a dallamok és a szövegek, valamint a különböző hangszerhasználatok, mint például a oud, a ney és a darbuka és a kanun.
Az arab zenei kultúra ma is élő és virágzó, és jelentős hatást gyakorol a világ zenei színpadára.

Szokások, hagyományok

Az arab világban az illemszabályok és viselkedési normák jelentős szerepet játszanak a társadalmi interakciókban. Fontos megjegyezni, hogy az illemszabályok nem mindenhol azonosak, és eltérések lehetnek az egyes országok és régiók között. Az alábbiakban néhány általános illemszabályt említek az arab kultúrában, de fontos hangsúlyozni, hogy az egyes esetek eltérhetnek:
Köszöntés és üdvözlés: Az arab világban fontos a megfelelő köszöntés és üdvözlés. Általában az első találkozásnál kézfogást és szemkontaktust használnak. A szokásos köszönési forma az "Assalamu alaikum" (Béke legyen veled), amire a válasz a "Wa alaikum assalam" (És veled is béke) lehet.

Az étkezés során az arab kultúrában bizonyos illemszabályok érvényesek. Például a jobb kézzel esznek, mivel a bal kéz higiéniai okokból nem elfogadott az étkezés során. Az evés előtt és után gyakran mondják el a "Bismillah" (Isten nevében) imát. Emellett a vendégvárás és a vendéglátás fontos érték az arab kultúrában.

Személyes tér és testiérintkezés: Az arab kultúrában az emberek közötti személyes tér kisebb lehet, és a testi érintkezés, például a kézfogás és az ölelés, elterjedt lehet. Azonban a nemek közötti érintkezésre vonatkozó szabályok különbözhetnek, és érdemes figyelni a helyi szokásokra és előírásokra.

Tiszteletéstiszteletadás: Az arab kultúrában a tisztelet és a tiszteletadás fontos értékek. Az idősebbek, a családfők és a tekintélyes személyek iránti tisztelet megnyilvánulhat a megfelelő köszöntésben, a tiszteletteljes viselkedésben és a megszólításban.

Előadásában kitért a nők helyzetére.

Az arab világban a nők helyzete sokféle, és jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Fontos megjegyezni, hogy az arab világ nem homogén entitás, és a nők helyzete jelentősen változhat országról országra és akár közösségről közösségre is.
Néhány általános információ a nők helyzetéről az arab világban:
Jogok és jogrendszer: Az egyes arab országokban a nők jogai és jogrendszerük eltérőek . Néhány országban a nők élveznek bizonyos jogi védelmet, és vannak törvények a nők jogainak és esélyegyenlőségének előmozdítására. Azonban más országokban a nők jogai korlátozottak lehetnek, és számos társadalmi és jogi korlátozás van érvényben.
Családi és társadalmi szerepek: Az arab kultúrában a család és a közösség nagy jelentőséggel bír. A nők általában hagyományos szerepeket töltöttek be, mint például a családanya és a háztartás vezetése. Azonban egyre több nő szerez diplomát, vállal munkát és törekszik a szakmai fejlődésre.
Oktatás: Az oktatás lehetőségei az arab világban jelentősen fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Az oktatás elérhetősége és az iskolázottsági arányok javultak, és sok nő szerez felsőfokú végzettséget. Azonban továbbra is vannak olyan területek, ahol a nők oktatási lehetőségei korlátozottabbak lehetnek, különösen a vidéki és konzervatívabb közösségekben.
Munkaerőpiac: Az arab világban a nők munkaerőpiaci részvétele változó. Egyes országokban a nők nagyobb mértékben vesznek részt a munkaerőpiacon, míg más helyeken a nők foglalkoztatottsága alacsonyabb lehet. Számos kihívás és akadály állhat fenn a nők számára a munkavállalásban, mint például a sztereotípiák, a nemek közötti egyenlőtlenségek és a családi kötelezettségek.

Végezetül pedig a női jogmozgalmakról esett szó.

Az arab világban számos női jogmozgalom és aktivista tevékenykedik az egyenlőség, az emberi jogok és a női jogok előmozdítása érdekében. Ezek a mozgalmak küzdenek a nők jogainak megerősítéséért, a társadalmi és jogi korlátok lebontásáért, valamint a nők részvételének és befolyásának növeléséért a politikában, a gazdaságban és a társadalomban.

Fontos megjegyezni, hogy az arab világban a női jogmozgalmak és az egyenlőségért küzdő aktivisták szembesülhetnek kihívásokkal és nehézségekkel, beleértve a társadalmi elutasítást, az előítéleteket és a politikai nyomást.  Azonban ezek az aktivisták elkötelezettek a változás iránt, és folyamatosan harcolnak az egyenlőségért és az emberi jogokért az arab világban.

Az előadás élvezetes és tanulságos volt. A gazdagon illusztrált vetítés pedig könnyű segítséget adott, hogy betekintést nyerjünk az arab kultúra világába.

Cserenkó Gábor

Fotó: Illés Ferenc