Hogyan készüljünk fel a leander teleltetésére
Címkék
A leanderek (magyar nevén babérrózsa) gyönyörű, örökzöld cserjék, amelyek színes virágaikkal sok kertet díszítenek. Ha viszont nem megfelelően teleltetjük őket, a hideg időjárás komoly károkat okozhat a növényekben. De lássuk először, mit érdemes tudni a babérrózsáról?!
A leander nem válogatós talajban, legjobban a meszes, kötött talajokon fejlődik. Előnyös tulajdonsága, hogy kevés öntözést igényel, de nagyobb mennyiségű öntözésre jelentős zöldhozammal reagál. Fagyérzékeny, ezért teleltetésre van szükség ott, ahol tartós fagyok vannak.
A szakértő szerint bizonyos fajták -3, -5 Celsius-fokig elviselik a hideget, ha az nem tartós. A leanderek napos, meleg helyeken érzik jól magukat, és hetente célszerű tápoldatozni őket a növekedési és virágzási időszakban. A tápoldat összetételében célszerű a nitrogén- és foszfortúlsúly, mivel a nitrogén a növekedést, a foszfor pedig a virágzást serkenti.
A megfelelő teleltetés segíthet megóvni a leandereket a fagytól, és biztosítja, hogy tavasszal újra virágozni kezdjenek.
1. Teleltetni +5-10 Celsius között kell, minimális fénnyel
Ahogy Kósa Dániel elmondta, a teleltetés elkezdése előtt fel kell készíteni a növényeket, így a tápoldatozást csökkenteni szükséges, ezt már szeptemberben el lehet kezdeni, egészen a teljes leállításig. Az öntözést is csökkenteni kell, de minimális vízre a teleltetés alatt is szüksége van a növényeknek.
Metszeni célszerű, de nem kötelező, viszont érdemes lemosni a leveleket és szárait, ugyanis ezzel a kártevők jelentős részét eltávolíthatjuk. Mielőtt a teleltetési helyre bevinnénk, hagyjuk megszáradni a növényt. A teleltetés ideje alatt lehetőség szerint szellőztessünk, mert a friss levegő jót tesz a növényeknek, és rendszeresen ellenőrizzük, hogy megjelentek-e rajtuk kártevők.
- tanácsolta a szakember.
2. A metszés során távolítsuk el az elhalt, beteg vagy gyenge ágakat
A metszés javítja a növény légies szerkezetét, és elősegíti a szellőzést, ezzel csökkentve a betegségek kialakulásának esélyét. A teleltetéskor a levelek és virágok eltávolítása is hasznos lehet, hiszen ezáltal kevesebb tápanyagra van szüksége a növénynek, és csökken a kártevők és betegségek kockázata.
3. A teleltető helyiségnek világosnak kell lennie, de a közvetlen napfényt kerülni kell.
A fűtetlen télikertek gyakran ideálisak, mivel télen is világosak. A hőmérsékletet próbáljuk 5-15 °C között tartani, mivel ez a tartomány segít megőrizni a növények egészségét anélkül, hogy aktív növekedésbe kezdenének.
4. Vigyázzunk az élősködőkkel!
Főleg a száraz, levegőtlen helyeken szaporodhatnak el a takácsatkák és pajzstetvek. Ezek ellen lehet vegyszeresen is védekezni, viszont van lehetőség mechanikus védekezésre is: ekkor keményszappanos vízzel és ronggyal áttörölgethetjük a levelek fonákját. Ha nagyon magas a páratartalom, a gombák veszélye növekedhet, így ügyeljünk a megfelelő hely kiválasztására. Rendszeresen ellenőrizzük a növényeket kártevők, például levéltetvek, pajzstetvek vagy atkák jelenléte szempontjából. Ha kártevőket észlelünk, célszerű azonnal intézkedni, akár biológiai, akár kémiai védekezési módszerekkel.
5. Ezt tegyük tavasszal, hogyan készítsük fel a következő szezonra?
Teleltetés után tavasszal fokozatosan kell hozzászoktatni a növényeket a kinti klímához, valamint növelni az öntözővíz mennyiségét, lassan emelve a tápoldat mennyiségét is. Tavasszal szükség lehet metszésre: ekkor az elhalt részeket metsszük vissza az élő részig, valamint, ha kell, ritkítsuk meg a lombozatot. Ügyeljünk rá, hogy a virágrügyek a hajtások végén vannak, tehát ne a hajtások végeit csípjük vissza, mert akkor nem fog virágozni. Ifjító metszésnél az egész ágat metsszük vissza 15 centiméteres nagyságra, így új hajtások törnek majd elő.
6. Átültetés akkor szükséges, ha a cserepet teljesen benőtte a gyökérzet
Ilyenkor válasszunk egy nagyobb cserepet, és egy éles kés segítségével minimálisan faragjuk körbe a földlabdát. Ha megritkítjuk a gyökeret, szükség van a lombozat visszanyírására is: ekkor, mintha ifjítanánk, 15 centiméterre vágjuk vissza az erősebb hajtásokat, hogy a lombozat kétharmada megmaradjon. Ültetéshez használjunk jó minőségű talajt, de ügyeljünk arra, hogy a tőzeges talaj savanyú kémhatású, és a leanderek a meszes, kötött talajokon érzik jól magukat. Egy kis hamu jó szolgálatot tehet a talaj lúgosításához. Az átültetés után nitrogén- és foszfor-túlsúlyos tápoldatot adagoljunk nekik a tenyészidőszak alatt.
7. Így álljunk neki szaporítani!
Szaporítani a félfás részeit lehet hajtatással, ami azt jelenti, hogy a levágott vesszőket vízbe állítva gyökereztetjük. Meleg, napos helyen gyökerezik a legjobban. Amikor szedjük a hajtásokat, ügyeljünk arra, hogy a levelek felületének kétharmadát vágjuk le, így csökkenthető a párologtatás, és a vesszők nem száradnak ki. Amikor gyökeret eresztett, óvatosan ültessük tápanyagdús, de laza talajba, óvatosan tömörítve, hogy ne szakítsuk le a friss gyökereket. Meleg, napos, viszonylag páradús helyre kell tenni őket.
8. A leanderek növényvédelme nem feltétlenül bonyolult, de odafigyelést igényel!
Gyakran nem is fertőzéssel van dolgunk, hanem egyszerűen csak hiánytüneteket mutat a növény, amire oda kell figyelni:
A fő kártevői a pajzstetvek, levéltetvek és takácsatkák; ellenük rovarölő permettel lehet védekezni. Két-három hetente lehet ismételni a kezeléseket, és két kezelés után egy másik hatóanyagú szerrel szükséges folytatni, hogy ne alakuljon ki rezisztencia. A kártevők betegségeket is terjeszthetnek, amelyeket össze lehet keverni a vízhiányos állapottal. Ez a kórokozó felelős a levélperzselődésért. Meleg, párás időben a gombák is fertőznek, ellenük a rovarölő szerrel egy menetben megelőző kezelés javasolt. A leanderek nagy ellensége a leanderrák, amelyet egy baktérium okoz. E betegség ellen sajnos nincs teljes gyógymód, de rendszeres rezes gombaölő szeres kezeléssel megelőzhető, vagy ha már jelen van, metszéssel kombinálva szinten tartható.
- tette még hozzá Kósa Dániel.
Forrás: hellovidek.hu