Egyikük az este homályában csupasz karddal a köpenye alatt a király hálójába osont, ám „égi ösztönzésre a penge lehullt, és a földhöz ütődve megpendült”. Meghallotta ezt István és kérdezte, mi történt, mire „az az ember megtörve, szorongva bevallotta őrült tervét, bánta, közel lépett, térdre esett, a király lábát átkarolta, beismerte, hogy bűnözött, és kegyelemért könyörgött”. Neki megbocsátott, de társai elnyerték méltó büntetésüket.

Később láz vette le lábáról, maga is érezte közelgő halálát. Ekkor magához rendelte előkelőit, megtárgyalta velük, kit válasszanak utódjául, majd intette őket, hogy őrizzék meg az igaz hitet, és őrködjenek a kereszténységen. Ezután kezét és szemét a csillagokra emelve így kiáltott fel:

Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”Augusztus 15., Mária mennybemenetelének ünnepe közeledett, és István nagyobb irgalomban reménykedett, ha ezen a napon fejezi be életét, külön ezért könyörgött. A jeles napon a királyt a püspökök és ispánok kara, szolgák tömege vette körül, István pedig elnyerte a kegyelmet: ezen a napon halt meg.

Forrás: 24.hu

A kalocsai Szent István király templom története

A kalocsai Szent István király templomot Kunszt József érsek építtette a jezsuiták számára, akik 1860-tól vezették híres kollégiumukat Kalocsán. Az érseki székváros második legnagyobb szerzetesi templomát Karl Rösner bécsi építész tervei szerint osztrák és magyar művészek alkották meg.

A jezsuiták kalocsai letelepítése már a XVIII. század közepén felvetődött, az első három jezsuita 1760-ban érkezett meg Kalocsára, Batthyány József (1727-1799) érsek meghívására, hogy segítsenek az egyházmegye lelkipásztori munkájában. Később a jezsuita rend feloszlatása után több jezsuita talált új otthonra az érseki székvárosban, köztük P. Katona István SJ (1732-1811) is, aki a magyar kritikai történetírás atyja, nagy művének a Historia Criticának több kötetét a városban végzett kanonoki tevékenysége idején írta meg. A jezsuitákat, mint tanítórendet Kunszt József (1790-1866) érsek hívta meg 1852-ben, amikor átvette a főegyházmegye irányítását.

A Szent István király tiszteletére emelt templom terveit Karl Rösner (1804-1869) bécsi építész készítette, akinek tervei alapján épült a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai iskolanővérek zárdája és zárdatemploma is. A kivitelezési munkákat Koczka Ferdinánd építész és Lacza János ácsmester irányította. A templom az egykori 1804-ben elkészült piarista templom helyén épült fel, 1860. szeptember 29-én Nehiba János (1794-1875) segédpüspök szentelte fel.

A neogótikus stílusú templom homlokzatából emelkedik ki az 55 méter magas torony. A bélletíves bejárat felett csúcsíves kórusablakok helyezkednek el. A toronyóra feletti háromszegletű oromzat szélén fiatornyok ékeskednek. Magát a harangtornyot szürke színű, hegyes toronysisak fedi, a tetején a toronygombbal és rajta a kereszttel. A toronyban négy harang lakik, amelyből kettőt villanymotorral szereltek fel. A 600 kilogrammos Szent Mátyás harangot a bajai Heller Mátyás öntötte 1856-ban, amelyet a rajta lévő felirat szerint Baja városa készíttetett Szent Mátyás apostol tiszteletére, Bartók Mátyás egykori bajai kanonok-plébános adományából. Az 500 kilogrammos Szűz Mária harang szintén Heller Mátyás műhelyében készült 1859-ben, mint Kunszt József érsek ajándéka. A másik két harang Boditsy Sándor harangöntő mester bajai műhelyében készült 1930-ban. A 400 kilogrammos Szent Imre harangot felirata szerint a „Magyar ifjúság védelmezőjének Szent Imre tiszteletére” öntötték a jubileumi Szent Imre évben. A 200 kilogrammos Szent József harangot a háborúban elesett hősök emlékére készíttették.

A torony alatti bejárati kapu mellett, a kápolnában helyezkedik el a Piéta szobor és a Szűz Máriát a kisded Jézussal  ábrázoló ikon, az Úti Boldogasszony képe, amelyet a kommunisták megrongáltak (ezeket a sérüléseket máig őrzi).

A templom világos belső tere gótikus keresztboltozatokkal fedett, a boltszakaszokat pillérekre támaszkodó diadalívek választják szét egymástól. A főoltárképen Szent István király felajánlja Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ennek alkotója Franz Joseph Dobyaschofsky (1818-1867) a Bécsi Művészeti Akadémia professzora. A képet 1880-ban kicserélték Jézus Szíve képével, mivel a kalocsaiak régóta nagy tisztelői Jézus Szentséges Szívének. A Szív-búcsú alkalmával az oltárképet még ma is cserélik. Szintén Dobyaschofsky festette a négy mellékoltár képeit: a szentély felőli részen láthatók a Szeplőtelen Fogantatás és Szent József tiszteletére emelt mellékoltárok, a másik két mellékoltárt a jezsuita szentek: Loyolai Szent Ignác, a jezsuita rend alapítója és Gonzága Szent Alajos, az ifjúság védőszentje tiszteletére szentelték. A templomot 1890-ben Haynald Lajos bíboros költségén felújították, ekkor készültek Kraczmann Ede (1847-1922) budapesti üvegfestő színes üvegablakai. A szentély falán lévő három és a templom déli oldalán lévő öt ablak üvegfestményei Szent István életének fontosabb mozzanatait ábrázolják.

A templom belső berendezéseit; a padokat és a szembemiséző oltárt a helyi jezsuita asztalosműhelyben faragták, a faszobrokat és az oltárképek ornamentikáját pedig a templom tervezője, Karl Rösner készítette. A kóruson elhelyezett orgonát a pécsi Angster József (1834-1918) készítette 1877-ben, amit 1935-ben átépítettek többmanuálos, pedálsoros, 13 regiszteres pneumatikus hangszerré. 1972-ben majd 2011-ben újították fel. A legutolsó javítás alkalmával teljes egészében megújult és koncertképessé lett a Metzker Péter és Társa orgonaépítő cég munkája nyomán.

A templom 1862 óta Jézus Szíve búcsújáróhely. Két búcsúnapja közül az egyik Szent István király ünnepén, másik Jézus Szíve főünnepén van.

A templomot az egykori rendház és gimnázium veszi körbe, ahol a jezsuiták 1860-tól 1948-ig tanítottak. Az 1950-es államosítást követően – néhány éves megszakítással, amikor a jezsuiták még visszatértek – a lelkipásztori ellátást a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye papjai végzik.A Szent István király templom igazgatója: Dr. Mészáros István prépost-kanonok.

Forrás: Bikfalvi Géza