A tavaszi lombfakadást követő időszakban kialakuló dunai zöldár szinte az Olaszországból érkező riasztó, halálesetekről is szóló hírekkel egy időben érkezett a térségbe, miközben itt is – úgy másfél hétig – hol szakadt, hol szemerkélt az eső.

Az ADUVIZIG tájékoztatása szerint a Duna osztrák, cseh és szlovák részvízgyűjtőire hulló csapadék következtében - az ottani árhullám tetőzése után is - a folyamatos vízutánpótlás megmaradt.

Ráadásul napokkal ezelőtt a Duna lefolyásképződés szempontjából mértékadó vízgyűjtőit Olaszország felől egy markáns ciklon érte el, amely az Inn, a Traun és az Enns folyók, valamint a Bécsi-medence térségében területi átlagban hatalmas mennyiségű (40-60 mm, de helyenként akár 80 mm) csapadékot is okozott. Az amúgy is magas mederteltségű folyamra érkező további esőzések hatására egyelőre emelkednek, stagnálnak, vagy lassú apadást mutatnak a vízszintek.

Kalocsa-Meszesnél május 19-én, pénteken késő délután tekintettük meg a Dunát. 

Azt tapasztaltuk, hogy az áradás hatására a hullámtér alacsonyabban fekvő területeit elöntötte a víz. A fősodorban fokozott az uszadékszállítás, hatalmas rönkök, rőzsekötegek, no’ és persze a nehezen lebomló pillepalackok úsznak a folyón, vagy az ártérben vesztegelnek.

Meszesnél a csónak kikötőket, pontonokat a partra, vagy a part közelébe vontatták és ottrögzítették.

A megnövekedett uszadékmennyiség miatt a Dunán fokozott figyelemmel, körültekintően kell közlekedni, kiemelt figyelmet kell fordítani a part mentén található úszóművekre, ugyanis azok elsodródhatnak, illetve kár keletkezhet bennük.

Tájékozódásunkat kifejezetten megnehezítette a támadó szúnyogok hada, amelyek száma a víz levonulása után csak emelkedik.

Az ADUVIZIG egy korábban kiadott közleményéből kiderül, hogy a vízügy munkatársai az árhullám érkezése előtt ellenőrzik az árvízvédelmi töltést keresztező műtárgyakat, továbbá szükség szerint gondoskodnak azok megfelelő elzárásáról.

Az Igazgatóság megjegyezi, hogy a fent leírt hidrológiai jelenség – az úgynevezett zöldár – az év ezen szakaszában megszokottnak tekinthető: az Alpok és a Kárpátok térségében a csapadékmaximumok jobbára május és augusztus közötti időszakban jelentkeznek.

Amikor jót tesz a rengeteg víz

A Duna-Dráva Nemzeti Park szakembere, Omacht Zoltán szerint:

Az ártéren élő növény- és állatfajokat az evolúció nemcsak hogy alkalmassá tette az áradások elviselésére, de sok faj esetén kifejezetten kívánatos az időnkénti elöntés.Nem csak a felszíni vizeket tölti meg az érkező víztömeg, hanem a korábbi száraz időszakok miatt vízhiányos talajt is, mely jelentős mennyiséget fogad magába. A másodpercenként 5000 m3 vizet szállító Duna – a testünk érhálózatához hasonlóan – egyre vékonyodó ágakban osztja szét a víztömeget, megtöltve a teljes hullámteret. Ez a másodpercenként szállított víztömeg akkora, hogy 165 átlagos tartályautót tölthetnénk meg vele. Az érkező vízzel megindult a halak szaporodása - az ívás - a sekélyebb víztestekben. A folyótól gáttal elválasztott mentett oldalon lévő holtágakba is jut ebből az éltető áradásból. A tavalyi aszályos év miatt igen kis vízállású holtágakat, vízállásokat sikerült feltölteni, így itt is biztosíthatóak a kedvező ökológiai feltételek az év hátralevő részében. Sajnos az áradással a Duna jelentős mennyiségű emberi eredetű hulladékot is sodor magával. A főleg műanyag palackokból, zacskókból álló szemét a parti erdőkben akad fenn, mely a folyó és az ártér élővilágát is károsíthatja."