Kalocsa és Jánoshalma járás polgármesterei tanácskoztak – Felszínre kerültek a neuralgikus pontok
Szerző
Zsiga FerencAz eseményt dr. Serföző Csaba, Miske község polgármestere nyitotta meg, majd Csite András PhD, a Hétfa ügyvezető igazgatója a résztvevők köszöntése után elmondta: a szakmai egyeztetés célja, hogy a térség meghatározó területfejlesztési és szakpolitikai döntéshozóinak, szakigazgatási szerveinek a véleményére támaszkodva, azok álláspontját figyelembe véve egy átfogó helyzetértékelés készüljön a jánoshalmai és kalocsai járások alkotta térségről. A tanulmány megjeleníti a problémákat, számba veszi a lehetséges kitörési pontokat, és támpontul szolgálhat a térség fejlesztési akciótervének megfogalmazásához, kidolgozásához.
A szakember szerint Budapest és az észak-nyugati országrész gazdasági dinamikája elérte a régióközpontoknak és a megyei jogú városoknak egy részét. Ugyanakkor azokban a kisvárosias és falusias járásokban, amelyek nem az említett országrészben vannak, a fejlesztési dinamikák és pozícióik rosszabbodtak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a települések nem fejlődtek, de a fejlettségi szintek között ennek ellenére tovább nyílt az olló. A felmérések szerint a Hétfa megbízásában szereplő négy másik mellett a kalocsai és a jánoshalmai járás az ország centrumát tekintve perifériás térségnek számít.
Dr. Csite András hangsúlyozta: ugyan belső perifériás térségekről beszélünk, de ez nem a legszerencsésebb szóhasználat. Nem tükrözi, inkább mintegy lebecsüli azokat az önkormányzati és vállalkozói erőfeszítéseket, amelyeket itt kifejtenek. A szakmai terminológiából kilépve inkább lassabb fejlődési ütemről, mint perifériáról beszélhetünk.
Az előadó abban nem foglalt állást, hogy Kalocsa és Jánoshalma, illetve a két város és térsége együttes kezelése jó ötlet-e, de mint mondta, ez azoknak a gondolata, akik a területi statisztikákat elemzik, és hasonlóságokat látnak a két térség mutatói, problémái között.
A folytatásban a Hétfa szakértője bemutatta a két járás meghatározó út és vasúti hálózatát, a térségek mezővárosi jellegét meghatározó adatokat. Felvázolta az egyébiránt csökkenő tendenciát mutató demográfiai adatokat, ami az országos és a dél-alföldi átlagnál is rosszabb. Ráadásul a térségben az öregedési ráta kiemelkedően magas. A két járásban a vállalkozások sűrűsége szintén az átlag alatt marad, és a mezőgazdaság időjárási kitettsége miatt a foglalkoztatás sem egyenletes képet mutat. Az összefoglalóban elhangzott az is, hogy a vállalkozások tőkeerőssége alacsony szinten van. Rossz az alkalmazkodó képességük, továbbá a szakképzés sincs kellően összehangolva. Néhány területen túlképzés, míg más területeken hiány mutatkozik. Ezzel együtt - a csökkenő népesség ellenére - a kalocsai ipari termelés jelentősnek mondható.
A továbbiakban a két járás polgármesterei 5 perces időkeretben mondhatták el, hogy szerintük melyek azok a problémák, kihívások, amelyekre a fejlesztéspolitika eddig nem adott megfelelő választ. A Hétfa szakemberei részről kérésként fogalmazódott meg: azt is szeretnék tudni, mely területeken sikerült eddig az egyes településeknek jól együttműködni, szerintük hogy lehetne az egész térséget jobb pozícióba hozni? A településvezetők a Kalocsa- Paks Duna-hídon, az M6-os autópálya közeljövőbeli elérhetőségén túl mely területeken szeretnének komolyabb előrelépést tapasztalni.
A hozzászólások sorát dr. Serfőző Csaba, Miske község polgármestere kezdte, aki Estók Mihálynéval, Hajós város polgármesterével együtt adta meg a településvezetői reflexiók őszinte és szókimondó alaphangját.
Dr. Serfőző Csaba kifejtette: Jánoshalma az 55-ös, Hajós az 54-es, Kalocsa az 51-es főút mellett fekszik – mindhárom út nagyon rossz állapotban van. A Hajós és Jánoshalma közötti 15 kilométeres szakasz még az előbb felsoroltakat is messze felülmúlja. Ez is mutatja az infrastrukturális hiányosságokat. Mint fogalmazott, a fiatalok helyben tartása égető gond, nincs olyan munkahelykínálat, ami a fiatalokat a térségben tartaná. Az agrárium helyzete legalább ekkora probléma. Ne várjunk alapvető változást ebben az ágazatban, ha nincs meg a megfelelő szakmai oktatás, amit ezen a területen az elmúlt 20 év alatt elsorvasztottak. A meglévő agrárcégek nem találnak munkaerőt, 60 év körüli emberek ülnek az erőgépeken, nem hogy új munkahelyek jönnek létre, hanem továbbiak megszűnése várható – mondta a miskei polgármester.
Estók Mihályné kitűnően összefoglalta a kisvárosi létből adódó problémákat, de mint hangsúlyozta, Hajós a német nemzetiségű lakosság és oktatás, valamint turisztikai vonzereje következtében speciális helyzetben van.
Dr. Mák Kornél felszólalásában a már megvalósult TOP, és a megvalósításra váró TOP Plusz pályázatokról, a Magyar Falu Programról mint jó gyakorlatról szólt, majd ismertette a munkaerőpiacra ösztönzőleg ható Paktum Plusz pályázat lehetőségeit. Mint az alelnök hangsúlyozta: a szakképzés további összehangolása nagyon fontos, de azért nem feledkezhetünk meg arról, hogy mind az Agrárkamara, mind a Kereskedelmi és Iparkamara sokat tesz ezen a területen. A helyben tartás, az iskoláztatás, a források és fejlesztések jobb összehangolása révén – a folyamatban lévő tanulmány is ezt szolgálja – mindkét járás sikeresebb lehet – szögezte le az alelnök.
Kollár Péter a szakterületét érintő lehetőségeket vette számba. Arra kérte a polgármestereket, hogy a helyben lakó inaktív munkaerőnek hívják fel a figyelmét a járási foglalkoztatási osztályok kínálta lehetőségekre, illetve irányítsák őket oda. A főosztályvezető szerint a foglalkoztatási ráta pillanatnyi állása alapján statisztikai értelemben teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Ehhez a GINOP pályázatok nyújtotta támogatások is nagyban hozzájárulnak.
A továbbiakban Estók Mihályné Hajós, Bakai Károly Foktő, dr. Filvig Géza Kalocsa, András Gábor Szakmár, Kis-Vén László Öregcsertő, Pálfi Mihályné Dunatetétlen, Szabó Zsolt Ordas, Czeller ZoltánJánoshalma polgármestere mondta el a részben átfedéseket tartalmazó, szinte valamennyi településen jelentkező problémákat, és tett javaslatot az azokra adandó válaszokra.
Forrás: baon.hu