Kalocsa és Jánoshalma járás polgármesterei tanácskoztak – Felszínre kerültek a neuralgikus pontok

A Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ a Miniszterelnökség megbízásából készíti el hazánk, úgynevezett belső periféria térségeinek értékelését. Az egyes területi tervezések előkészítését célzó munka részeként május 25-én Miskén, a Közösségi Házban a kalocsai és a jánoshalmai járás polgármesterei részére szerveztek szakmai fórumot. Az esemény elsősorban Kalocsa és Jánoshalma járások, mint belső periféria térségek társadalmi-gazdasági helyzetének, megoldásra váró feladatainak bemutatását, feltárását szolgálta. A hasznos, a problémákat kendőzetlenül felszínre hozó tanácskozáson dr. Mák Kornél, a vármegyei közgyűlés alelnöke, Kollár Péter, a vármegyei kormányhivatal munkaügyi főosztályvezetője, Szigeti Tamás, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Ügynökség agrárbiztosa, a községi polgármesterek mellett dr. Filvig Géza Kalocsa, Czeller Zoltán Jánoshalma, Estók Mihályné Hajós város polgármestere vett részt.

Az eseményt dr. Serföző Csaba, Miske község polgármestere nyitotta meg, majd Csite András PhD, a Hétfa ügyvezető igazgatója a résztvevők köszöntése után elmondta: a szakmai egyeztetés célja, hogy a térség meghatározó területfejlesztési és szakpolitikai döntéshozóinak, szakigazgatási szerveinek a véleményére támaszkodva, azok álláspontját figyelembe véve egy átfogó helyzetértékelés készüljön a jánoshalmai és kalocsai járások alkotta térségről. A tanulmány megjeleníti a problémákat, számba veszi a lehetséges kitörési pontokat, és támpontul szolgálhat a térség fejlesztési akciótervének megfogalmazásához, kidolgozásához.

A szakember szerint Budapest és az észak-nyugati országrész gazdasági dinamikája elérte a régióközpontoknak és a megyei jogú városoknak egy részét. Ugyanakkor azokban a kisvárosias és falusias járásokban, amelyek nem az említett országrészben vannak, a fejlesztési dinamikák és pozícióik rosszabbodtak. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a települések nem fejlődtek, de a fejlettségi szintek között ennek ellenére tovább nyílt az olló. A felmérések szerint a Hétfa megbízásában szereplő négy másik mellett a kalocsai és a jánoshalmai járás az ország centrumát tekintve perifériás térségnek számít.

Dr. Csite András hangsúlyozta: ugyan belső perifériás térségekről beszélünk, de ez nem a legszerencsésebb szóhasználat. Nem tükrözi, inkább mintegy lebecsüli azokat az önkormányzati és vállalkozói erőfeszítéseket, amelyeket itt kifejtenek. A szakmai terminológiából kilépve inkább lassabb fejlődési ütemről, mint perifériáról beszélhetünk.
Az előadó abban nem foglalt állást, hogy Kalocsa és Jánoshalma, illetve a két város és térsége együttes kezelése jó ötlet-e, de mint mondta, ez azoknak a gondolata, akik a területi statisztikákat elemzik, és hasonlóságokat látnak a két térség mutatói, problémái között.


Forrás: Zsiga Ferenc

 

A folytatásban a Hétfa szakértője bemutatta a két járás meghatározó út és vasúti hálózatát, a térségek mezővárosi jellegét meghatározó adatokat. Felvázolta az egyébiránt csökkenő tendenciát mutató demográfiai adatokat, ami az országos és a dél-alföldi átlagnál is rosszabb. Ráadásul a térségben az öregedési ráta kiemelkedően magas. A két járásban a vállalkozások sűrűsége szintén az átlag alatt marad, és a mezőgazdaság időjárási kitettsége miatt a foglalkoztatás sem egyenletes képet mutat. Az összefoglalóban elhangzott az is, hogy a vállalkozások tőkeerőssége alacsony szinten van. Rossz az alkalmazkodó képességük, továbbá a szakképzés sincs kellően összehangolva. Néhány területen túlképzés, míg más területeken hiány mutatkozik. Ezzel együtt - a csökkenő népesség ellenére - a kalocsai ipari termelés jelentősnek mondható.

A továbbiakban a két járás polgármesterei 5 perces időkeretben mondhatták el, hogy szerintük melyek azok a problémák, kihívások, amelyekre a fejlesztéspolitika eddig nem adott megfelelő választ. A Hétfa szakemberei részről kérésként fogalmazódott meg: azt is szeretnék tudni, mely területeken sikerült eddig az egyes településeknek jól együttműködni, szerintük hogy lehetne az egész térséget jobb pozícióba hozni? A településvezetők a Kalocsa- Paks Duna-hídon, az M6-os autópálya közeljövőbeli elérhetőségén túl mely területeken szeretnének komolyabb előrelépést tapasztalni.

A hozzászólások sorát dr. Serfőző Csaba, Miske község polgármestere kezdte, aki Estók Mihálynéval, Hajós város polgármesterével együtt adta meg a településvezetői reflexiók őszinte és szókimondó alaphangját.

Dr. Serfőző Csaba kifejtette: Jánoshalma az 55-ös, Hajós az 54-es, Kalocsa az 51-es főút mellett fekszik – mindhárom út nagyon rossz állapotban van. A Hajós és Jánoshalma közötti 15 kilométeres szakasz még az előbb felsoroltakat is messze felülmúlja. Ez is mutatja az infrastrukturális hiányosságokat. Mint fogalmazott, a fiatalok helyben tartása égető gond, nincs olyan munkahelykínálat, ami a fiatalokat a térségben tartaná. Az agrárium helyzete legalább ekkora probléma. Ne várjunk alapvető változást ebben az ágazatban, ha nincs meg a megfelelő szakmai oktatás, amit ezen a területen az elmúlt 20 év alatt elsorvasztottak.  A meglévő agrárcégek nem találnak munkaerőt, 60 év körüli emberek ülnek az erőgépeken, nem hogy új munkahelyek jönnek létre, hanem továbbiak megszűnése várható – mondta a miskei polgármester.

Estók Mihályné kitűnően összefoglalta a kisvárosi létből adódó problémákat, de mint hangsúlyozta, Hajós a német nemzetiségű lakosság és oktatás, valamint turisztikai vonzereje következtében speciális helyzetben van.


Forrás: Zsiga Ferenc


Dr. Mák Kornél felszólalásában a már megvalósult TOP, és a megvalósításra váró TOP Plusz pályázatokról, a Magyar Falu Programról mint jó gyakorlatról szólt, majd ismertette a munkaerőpiacra ösztönzőleg ható Paktum Plusz pályázat lehetőségeit. Mint az alelnök hangsúlyozta: a szakképzés további összehangolása nagyon fontos, de azért nem feledkezhetünk meg arról, hogy mind az Agrárkamara, mind a Kereskedelmi és Iparkamara sokat tesz ezen a területen. A helyben tartás, az iskoláztatás, a források és fejlesztések jobb összehangolása révén – a folyamatban lévő tanulmány is ezt szolgálja – mindkét járás sikeresebb lehet – szögezte le az alelnök.

Kollár Péter a szakterületét érintő lehetőségeket vette számba. Arra kérte a polgármestereket, hogy a helyben lakó inaktív munkaerőnek hívják fel a figyelmét a járási foglalkoztatási osztályok kínálta lehetőségekre, illetve irányítsák őket oda. A főosztályvezető szerint a foglalkoztatási ráta pillanatnyi állása alapján statisztikai értelemben teljes foglalkoztatásról beszélhetünk. Ehhez a GINOP pályázatok nyújtotta támogatások is nagyban hozzájárulnak.

A továbbiakban Estók Mihályné Hajós, Bakai Károly Foktő, dr. Filvig Géza Kalocsa, András Gábor Szakmár, Kis-Vén László Öregcsertő, Pálfi Mihályné Dunatetétlen, Szabó Zsolt Ordas, Czeller ZoltánJánoshalma polgármestere mondta el a részben átfedéseket tartalmazó, szinte valamennyi településen jelentkező problémákat, és tett javaslatot az azokra adandó válaszokra.


Forrás: baon.hu

Erről is tudnia kell