Pünkösd ünnepe a kereszténység egyik sarkalatos pontja, amely a Szentlélek kiáradását ünnepli – ám Magyarországon a vallásos jelentés mellett legalább ilyen fontos szerepet kapnak a népszokások is. Ezek évszázadok óta élnek, sőt, új értelmet nyernek napjaink közösségi eseményein. 

A pünkösdi hagyományok gyökerei sok esetben pogány időkből erednek, s keresztény köntösben élnek tovább. A pünkösdi királyválasztás, amely során a legtehetségesebb legény egy évre különleges státuszt élvezhetett, a bátorság, ügyesség és férfivirtus megmérettetése volt. A lányok által végzett pünkösdi királynéjárás pedig a termékenység és jólét varázslásának szimbolikus szertartása. Ezek a szokások a közösségi élet összetartó elemei voltak, és Kalocsán ma is újraélednek.

A Viski Károly Múzeum, az Érsekkert és a Hagyományőrző Ház nem csupán helyszínek, hanem szimbólumai is annak az erőfeszítésnek, amely a hagyományőrzés és közösségépítés szolgálatában áll. A kézműves foglalkozások, viseletbemutatók és néptáncprogramok mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a fiatalabb generációk ne csupán nézői, hanem aktív résztvevői legyenek az ünnepnek.

A pünkösd jelentősége nemcsak a vallási vagy néprajzi aspektusokban rejlik, hanem abban is, hogy ez az ünnep lehetőséget teremt a közösségi újratalálkozásra, a helyi identitás megerősítésére és a kulturális örökség átadására. Kalocsán ez a szellemiség élő valóság, amely évről évre többeket vonz.

Forrás:

Ünnepinfo

Család.hu

Hagyományok háza

Kép: Folkrádió