A valóságban a nyárfa pollenszórása jóval korábban, márciusban és áprilisban történik. Ekkor a fa valóban termelhet allergiát kiváltó pollent, ám abból a hétköznapi ember szinte semmit nem érzékel. A májusban látható fehér „vattapamacsok” már nem pollenrészecskék, hanem a fa terméseihez tartozó repítőszőrök. Ezek főként cellulózból állnak, és nem tartalmaznak olyan fehérjéket, amelyek allergiás immunválaszt váltanának ki.

A szöszök feladata egyszerű: segítenek a magnak minél messzebbre jutni a szél segítségével. Mégis sokan ilyenkor érzik legerősebben allergiás panaszaikat. Ennek az az oka, hogy a nyárfaszösz megjelenése szinte pontosan egybeesik a pázsitfüvek és gabonafélék virágzásának csúcsidőszakával. Ezeknek a növényeknek a pollenje már valóban erős allergén, és sok ember szervezete érzékenyen reagál rá.

A nyárfaszösz ugyanakkor közvetett módon mégis okozhat kellemetlenséget. A finom szálak fizikailag irritálhatják a szemet és az orrnyálkahártyát, ezért könnyezést vagy tüsszentést válthatnak ki – hasonlóan ahhoz, mint amikor por kerül a szemünkbe. Emellett a repkedő pamacsok könnyen összegyűjtik magukon a levegőben szálló polleneket és port, így mintegy „szállítóeszközként” juttathatják azokat az arcunk közelébe.

Bár a nyárfaszösz sok bosszúságot okozhat a takarításban és sokakat emlékeztet az allergiaszezonra, önmagában nem tekinthető valódi allergénnek. Inkább csak látványos jelzője annak, hogy a pollenszezon teljes erővel megérkezett.

Forrás és kép: Időkép