Az első betonöntés a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség sztenderdjei szerint az a mérföldkő, amelytől építés alatti státuszba kerül egy atomerőművi projekt.

A megvalósításhoz szükséges tervcsomag készen van, a hatóság jóváhagyását várjuk– mondta Szarvas Krisztián vezérigazgató-helyettes.

A kiviteli tervek nemcsak az első betonra, hanem a teljes nukleáris sziget alaplemezére, azon belül a legalsó épületszerkezetekre vonatkoznak.

Az első beton ebben egy organizációs művelet. Amint megtörténik, a betonöntés természetesen folytatódik. Az első beton néhány száz köbmétert jelent, de a teljes alaplemez esetében több tízezer köbméterről van szó – érzékeltette a nagyságrendeket Szarvas Krisztián. Hozzátette, az erre való felkészüléssel párhuzamosan nagyon sok munka folyik a Paks II. projektben. Épületek, beleértve a felvonulási terület létesítményeit is, energiaellátást biztosító rendszerek kiviteli tervei készülnek, mások esetében megvalósulásiterv-jóváhagyások, a befejezett beruházások esetében pedig használatba vételi engedélyezési eljárások zajlanak. – Jelen pillanatban ötven építési dokumentációval dolgozunk. Ez terjedelmét tekintve több százezer oldalt jelent, tehát igen nagy volumenű az a munkafolyamat, amit végig kell vinni – tájékoztatott a műszaki igazgatói posztot is betöltő szakember.

Nem egy darab gyártócsarnokról vagy egyetlen létesítményről van szó, a két blokk a kiszolgáló létesítményeivel, épületeivel együtt több mint 240 épületet és a bennük lévő technológiákat jelenti, tehát kvázi ez egy nukleáris városnak is tekinthető– hangsúlyozta.

Egy atomerőmű építéséhez ráadásul nem elég egyetlen létesítési engedélyt megszerezni, hanem minden egyes épületre, berendezésre vonatkozóan újabb és újabb engedélyekre van szükség. – Egyetlen atomerőmű sem úgy épül a világban, hogy a polcról leveszik a terveket és másnap nekifognak a kivitelezésnek. A Paks II. Atomerőmű esetében is először adaptálnunk kellett a referenciablokkok terveit, azaz meg kellett feleltetni a fővállalkozói szerződésben megjelenő műszaki követelményeknek, a hazai jogszabályoknak, illetve a magyar szabványkörnyezetnek. Ezt követően koncepcióterv készült, azaz célirányosan az adott projektre vonatkozóan megkezdődött a műszaki megoldások kidolgozása.

Ennek az időigénye egy-másfél évre volt tehető. Ezt követte a két–két és fél évig tartó műszaki terv fázis, amikor már részletesebben kibontotta a tervező a teljes erőműre vonatkozó terveket. Ezzel párhuzamosan pedig elkészült az előzetes biztonsági jelentés, amely a létesítésiengedély-kérelemnek volt az alapja. Ha ezeket az időket összeadjuk, láthatjuk, hogy ez egy óriási léptékű folyamat volt– emelte ki Szarvas Krisztián.

Hozzátette, mivel a fővállalkozó a hatóság által is jóváhagyott kiviteli tervek alapján fogja elvégezni az építést és a technológiai szerelést, ezért a műszaki terület a háttérben már több hónappal vagy akár egy évvel előre várható kivitelezési tevékenységeket is előkészítenek a tervezőasztaloknál.

*Támogatott tartalom